Szerintem Japánban rossz a nyelvtanítás. Szerintem ennek két oka van. Az első, hogy a japán iskolában alig gyakorolhatjuk a beszélgetést. Amikor középiskolás voltam, angolórán sokat gyakoroltam a nyelvtant és a hallás utáni értést. Talán sok japán iskolában a diákok ilyesformán tanulnak angolul, mert ezek a készségek nagyon fontosak a felvételi vizsgán. Sok iskolában nincs szóbeli vizsga. Így az angolórán csak egy kicsit gyakoroltam a beszélgetést. Például felolvastuk a tankönyvet, rövid páros munkát csináltunk (de sok diák japánul beszélt), vagy gyakoroltuk az új szavak kiejtését. Még egy rossz dolog van Japánban. Ha valaki keményen próbál folyékonyan beszélni angolul, néhány diák hülyének nézi őt. Így a japán diákok készakarva úgy beszélnek angolul, mintha katakanát olvasnának.

Azt hiszem, hogy az idegen nyelvet nem a vizsga miatt kell tanulnunk, hanem a kommunikáció miatt. Ha egy nyelvet csak a vizsga miatt tanulunk, az nagyon unalmas. A japán diákoknak gyakorolni kell a beszélgetést és valójában használni a nyelvet. Szerintem a használat a legfontosabb, mert amikor tudtam beszélgetni külföldi diákokkal magyarul Szegeden, nagyon jól éreztem magam. Jó ötlet, hogy meghívunk néhány külföldi diákot az órára és beszélgetünk angolul vagy más idegen nyelven.

A következő probléma, hogy a japán emberek nagy része csak angolul tanul. Amikor külföldi diákokkal vitáztam, azt mondták, hogy gimnazista korukban már tanultak egy-kettő idegen nyelvet az angolon kívül. Például németül, franciául, kínaiul stb. És persze tudnak folyékonyan beszélni angolul is. Nagyon csodálkoztam, mert amikor gimnazista voltam, az iskolámban nem tudtam tanulni más idegen nyelvet az angolon kívül. Csak angolórák voltak. Szerintem sok más japán gimnáziumban is csak angolórák vannak és nincsenek más idegennyelv-órák.

Talán sok japán ember azt hiszi, hogy Japánnak csak az angolra van szüksége. Valójában most sok országban beszélnek angolul világszerte és a japánok azt hiszik, hogy talán nincs nagy baj a munkában, ha valaki tudja használni az angolt, mert sok japán vállalat kér jó pontszámot a TOEIC-en vagy a TOEFL-en.

Sok japán tanul idegen nyelvet csak a vizsga vagy a munka miatt! Így amikor valaki azt mondja, hogy tanul egy idegen nyelvet az angolon kívül, a másik azt kérdezi, hogy miért, mi lesz a jövőben. De szerintem még akkor is nagyon fontos nekem a nyelvtanulás, ha nem tudom használni az idegen nyelvet a vizsgán vagy a munkában. Ahogy tanulok magyarul, egyre többet megismerek a magyar kultúrából is. Ez nagy előnye a nyelvtanulásnak. A japánoknak meg kell érteni, milyen izgalmas az idegen nyelv és a kultúra.

Ha a jövőben nekem gyerekeim lesznek, szeretném megtanítani nekik, hogy milyen izgalmas a nyelvtanulás és nem a vizsga miatt, hanem a kommunikáció és a kultúra megismerése miatt taníttatom majd őket idegen nyelvekre.

Ha azt mondom, hogy magyar szakos diák vagyok, mindig mindenki azt kérdezi, miért akarok magyarul tanulni. A magyar emberek is az ugyanezt a kérdést teszik fel. Ha azt mondom, hogy angolul is tanulok, senki sem kérdezi azt, miért tanulok angolul. Mindenki azt gondolja, hogy az angol nyelv nagyon fontos, mindenkinek kell angolul tanulni, a magyar nyelv viszont nem hasznos, nem fontos, és nem kell tanulni.

Szerintem ez nem igaz. Tulajdonképpen az angol nyelv nem mindig fontos. Ha az egész életemet Japánban töltöm, talán sok külföldi emberrel találkozom, de Japánban sok nyelvi szakember is van, így ők segíthetik a külföldi embereket. Persze a legjobb szituáció, ha én is tudok segíteni, de ha csak japánul tudok beszélni, akkor sem leszek bajban. Ha Amerikában lakom, persze az angol nyelv nagyon fontos, de a magyar nyelv is nagyon fontos Magyarországon. Tehát a nyelv értéke a hely szerint változik.

Amikor tanulunk, az érdeklődés a legfontosabb indíttatás. Az emberek nem tudnak sokáig igyekezni, ha nem érdeklődnek az adott dolog iránt. Ha valaki nyelvet tanul, különösen sok időt kell a nyelvtanulásra szánni. Így ha nem nyelveket akarsz tanulni, hanem valami más tantárgyat, akkor nem kell nyelveket tanulnod. Ha nem érdekelnek a nyelvek, sokáig tanulni néha időpocsékolás lesz, mert ha ugyanannyi időt egy számodra érdekes dologra szánsz, az eredmény talán jobb lesz.

De mit csinálják, ha semmi sem érdekel?  Amikor gimnazista voltam, valójában semmi sem érdekelt. A gimnáziumban japán nyelvet, angol nyelvet, matematikát, tudományt és japán történelmet tanultam. Egyik tantárgy sem volt érdekes, és persze az angol nyelv sem volt érdekes. A tanárom azt mondta nekem, hogy közgazdaságtant tanuljak az egyetemen, mert amikor dolgozom majd, az nagyon hasznos lesz. De a felvételi vizsgám nem sikerült, és végül magyar szakra kerültem. Szerencsére nekem nagyon tetszik a magyar nyelv és Magyarország. Nagyon érdeklődöm a magyar nyelv iránt, így szorgalmasan tudok magyarul tanulni. Ha semmire sem vagy kíváncsi, a gondviselésre bízni a dolgot néha nagyon jó eredményt hozhat.

Szerintem a világon nincsenek „hasznosabb nyelvek” vagy „fontosabb nyelvek”.  Amikor egy nyelvet tanulsz, a legfontosabb dolog csak az érdeklődés. Ha semmire sem vagy kíváncsi, akkor pedig csak a gondviselés!

Mindenkinek sokféle tanulási módszere van, amikor egy idegen nyelvet tanul. Az interneten találtam egy hírt, amiben a tanulók között népszerű nyelvtanulási módszerekről van szó. Bár ez a hír csak az angol nyelvtanulásra vonatkozik, ezeket a módszereket az angolon kívüli idegen nyelvek tanulására is lehet alkalmazni. És ezt a hírt nézegetve végiggondoltam azt, hogy én milyen módszereket használok.

Ebben a dolgozatban a feliratokkal, vagyis a filmekkel vagy sorozatokkal való tanulásról (a 8-adik módszer a hírben, amit említettem) való véleményemet mutatom be. Azért a feliratot választottam a módszerek közül, mert annak ellenére, hogy a felirattal való tanulás nagyon hatékony az idegennyelvi-tanulás szempontjából, úgy érzem, hogy kevesen próbálják ki ezt a módszert. Úgyhogy az előnyöket és a hátrányokat fogom végigvenni, hogy ennek az okát megvilágítsam.

Először a lehetséges előnyöket szeretném bemutatni. Az első előny, hogy ha ismeretlen szavakkal vagy kifejezésekkel találkozol, ha feliratot használsz, az anyanyelvi filmet nézve meg tudod oldani a problémát. Ráadásul, mivel csak a felirat segítségével meg lehet oldani, nincs szükség másik ember segítségére, vagyis egyedül is lehet tanulni. Más módszereknél viszont gyakran olyan problémával nézünk szembe, amit az anyanyelvi tanár nélkül nem lehet megoldani. Például én most egy magyar regényt olvasok nyelvtanulás céljából, és gyakran akadnak érthetetlen szavak, és ha a szó nincsen a szótárban, akkor nem tudok tovább olvasni.

A filmek második előnye, hogy “a beszélt nyelv szókincsét” tudjuk tanulni velük. A filmben mindig vannak kifejezések a korabeli beszélt nyelvből, ami a nyelvtanulók számára nagyon fontos. Az azt jelenti, hogy ha egy új filmet nézünk, akkor meg lehet tanulni a mostani szlenget. Viszont ha régi filmet nézünk, akkor is meg lehet tanulni olyan kifejezéseket, amelyeket sokan használták, amikor a filmet készítették. És ez nemcsak a szókincs fejlesztéséhez, hanem a hallgatás gyakorlásához is hasznos. Úgyhogy a  filmnézés a vizuális típusoknak és auditív típusoknak is jól működik.

És napjainkban egyre népszerűbbé válik az internetes közvetítés, például a Hulu vagy a Netflix. Ennek köszönhetően sokkal könnyebben tudjuk nézni a filmeket és sorozatokat, azaz nem kell boltba menni, hogy DVD-t kölcsönözzünk. Ennek köszönhetően most ez a módszer nem annyira fárasztó, mint régen.

A következő részben a hátrányokról szeretnék írni. Az első hátrány, hogy ez a módszer az alapfokú nyelvtanulónak nem annyira jól működik. Bár a film típusától függ, a filmekben általában vannak olyan mondatok, amelyek a grammatika szempontjából nem annyira tökéletesek, mint a tankönyvben lévő szövegek. Tehát az alapfokú nyelvtanulók számára kicsit nehéznek tűnhetnek. A nyelvtanulásban a beszélt nyelvet és a helyes grammatikát nehéz párhuzamosan tanulni.

És mivel még nem mesterséges intelligencia, hanem emberek csinálnak minden fordítást, hibák is találhatók bennük. És a feliratban sokszor nem szó szerinti fordítás van. Mindig valamennyire máshogyan fordítják a szöveget, hogy a nézők jobban tudják érteni. Tehát akik a rendes grammatikát akarják megtanulni, ez a módszer nem annyira megfelelő nekik. Ez a második hátrány.

Amint a harmadik előny kapcsán említettem, napjainkban egyre több film vagy sorozat nézhető az interneten. Az országoktól függ, hogy mennyi film nézhető felirattal. Például kevés az olyan magyar film, amelyet japán felirattal meg lehet nézni, és fordítva is. Viszont rengeteg spanyol vagy angol film nézhető felirattal. Ez a harmadik hátrány.

Tehát bár  hátrányok is léteznek, mégis jónak tekintem a feliratot mint idegennyelv-tanulási módszert.

Források

・Nyelvtanulási módszerek: 8+1 extra tipp,hogy még hatékonyabban tanulj angolul

（http://angolorak-budapesten.webnode.hu/products/nyelvtanulasi-modszerek/）

・Nézz feliratos filmet, jobb lesz az angolod!

（http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2012/10/01/felirat_vs_szinkron/）

Japánban sok ember azt gondolja, hogy az idegen nyelv elsősorban az angolt jelenti. És sokan azt mondják, hogy a japánok csak az angol nyelvtant és olvasni tudnak, de nem tudnak angolul beszélni. Ez a két dolog, különösen a második, nagy probléma. És mivel a japán kormány által elvárt nyelvtanulási módszer nem jó, én két dolgot javaslok: Az első, hogy a gyerekeknek hamarabb kell kezdeni az angoltanulást, és a gimnáziumban a diákoknak lehessen választani valami idegen nyelvet az angolon kívül is.  A második, hogy elsősorban az órán több időt kell beszélgetni párban vagy csoportban.

Ha több nyelvet tudsz, tájékozottabb ember leszel.  Persze az angol is fontos, mert sok helyen sokan beszélnek angolul, de más nyelveket is nagyon érdemes tanulni.  Például magyarul, kínaiul, koreaiul, franciául, spanyolul, németül stb.  És ha a diák korábban megtanulja az angolt mint most, sok idő lesz más nyelvet tanulni.  Amikor én általános iskolás voltam, nem voltak angolórák, de most már ötödik osztálytól kezdődnek az angolórák.  Ráadásul a kormány eldöntötte azt, hogy a gyerekeknek harmadik osztálytól fognak kezdődni az angolórák 2020-ig. Ez egy jó ötlet, de én azt gondolom, hogy még hamarabb, már az első osztályosoknak el kell kezdeni.  Ha 7 éves korban kezdik az angolt, már jobban értik az angolt, amikor alsó középiskolások lesznek.  És aztán más idegen nyelvet is lehet választani a gimnáziumban.  Ez az ötlet nem csak több fajta nyelvtanulásnak, hanem a kiejtésnek is jó, a fiatalok artikulációs bázisa miatt.

A következő probléma, hogy mivel Japánban a diákok mindig csak írva tanulnak, az auditív típusú diákok hátrányban vannak.  És szerintem a legfontosabb nyelvtanulási készség nem az olvasás, hanem a beszélgetés, mert még ha jól érti is valaki az írott szöveget, nem tud túlélni külföldön, ha nem érti sem a hallott szöveget se beszélni nem tud.  Így a japán diákoknak sokkal többet kell gyakorolni beszélgetést az órán.  És Japánban, az általános iskolától a gimnáziumig kb. 30 diák van egy osztályban, és a diákoknak nincs sok alkalmuk beszélni.  Így nem csak az angolórán, hanem más idegennyelv-órán is több pármunkát és csoportmunkát kell csinálni.  Ennek köszönhetően, sok diák megszokná a beszédet és nem félne a hibáktól.

Szóval én azt gondolom, hogy már az első osztályos általános iskolásoknak el kell kezdeni az angol tanulást, és a gimnazistáknak pedig el kell kezdeni egy másik nyelvet, és hogy az órán több páros és csoportos munkát kell csinálni beszélgetés gyakorlása miatt.

Ebben a bejegyzésben arról szeretnék gondolkodni, hogy milyen tanulási módszer volt hasznos vagy érdekes számomra Magyarországon. Azért választottam ezt a témát, mert sokszor gondoltam erről, de sose írtam, és írásban is le akartam jegyezni a gondolataimat.

Amikor Magyarországon voltam, nagyon nehéz volt a magyaróra, mert nem ismertem a nyelvtani szakkifejezéseket. Sokat kellett önállóan tanulni, és a sok ismeretlen szó miatt nem tudtam szótár nélkül dolgozni az órákon. De az egyik tanár, aki magyar irodalmat tanított, tiltotta a szótár használatát azon az órán. Az első hónapban nehéz volt, mert addig mindig használtam szótárt a balassis órákon, de miután megszoktam, hogy szótár nélkül veszek részt az órán, nagyon érdekes lett az az óra nekem. A tanárnő választékosan magyarázta a szavak jelentését. Néha nem pontosan tudtam, hogy lenne japánul a szó, de a benyomásnak köszönhetően megértettem és könnyen megjegyeztem. A tanár mindenkitől azt is kérte, hogy a saját szavaival magyarázza el a szöveg jelentését. A saját szavakkal elmondott magyarázatokat sokkal jobban értettem, úgyhogy nekem ez jó módszer volt. A nyelvészeti óra is érdekes volt nekem. Magyarországon először tanultam nyelvészetet, úgyhogy a szavak teljesen ismeretlenek voltak és nehéz volt érteni, de a tanulás után sokkal jobban értettem a szavak felépítését, és ez nagyon hasznos volt, amikor egy szó jelentését kellett kitalálni.

Sajnos végül nem írtam meg a záródolgozatomat a Balassiban, de az is nagyon jó tanulás volt. Választottam egy mesét a Youtube-on, és utána elolvastam néhány másik változatot. Mindegyik mese kicsit más volt és érdekes volt összehasonlítani őket.

Az iskolán kívül is igyekeztem magyarul beszélgetni a szobatársaimmal, a barátaimmal, meg az emberekkel, akikkel a városban találkoztam. Néha a buszon vagy a villamoson hirtelen megszólított egy ismeretlen magyar. Japánban biztos ignoráltam volna, de Magyarországon élveztem vele a beszélgetést.

Az első hónapban nagyon szenvedtem, mert nehéz volt érteni mindent, és a többi diák sokkal gyorsabban beszélt magyarul, mint én, de miután megtudtam, hogy minden diáknak van gyenge pontja is, már nem gondoltam, hogy én nem vagyok ügyes diák, és nagyobb önbizalommal folytattam a tanulást. Ez volt a legjobb motiváció nekem, és most is igyekszem a motivációmat fenntartani.

Mióta elkeztem magyarul tanulni, nagyon sokan kérdeztek tőlem egy bizonyos dolgot.  Azt, hogy miért tanulok magyarul.  Nem tudom hányszor válaszoltam erre a kérdésre, de nagyon sokszor kérdezték ezt tőlem.  Ez nagyon nehéz kérdés nekem.  Szerintem más nyelvszakosoknak könnyebb válaszolni erre a kérdésre. Például egy angol szakos azért tanul angolul, mert az angol nyelv nemzetközi közvetítőnyelv.  Egy kínai szakos kínaiul tanul, hiszen most Kína az egész világra nagy hatással lévő ország. És a Vietnám és Japán közötti kapcsolat is erősebb lett mostanában, így a vietnami szakos vietnami nyelvet tanul.  Mindenkinek van valamilyen komoly oka.  Viszont nekem nem volt ilyen dolog. 

Akkor miért választottam a magyar szakot­?  Azért választottam, mert egy európai nyelvet akartam tanulni.  Ennyi.  Nincsen más ok.  Az Oszakai Egyetem katalógusában egy olyan kép volt, amelyen magyar szakos diákok hagyományos magyar ruhákat viselnek.  Azt gondoltam, hogy ezek a ruhák nagyon aranyosak és én is szeretném felvenni őket.  Nem tudtam semmit Magyarországról, így nem érdekelt a történelme, politikája és gazdasága. 

Igazából amikor másodéves diák voltam, gyakran gondoltam arra, hogy jó lett volna, ha más nyelvet tanultam volna, mert más nyelvek jobban segíthetnek a munkakeresésben.  Most tudom, hogy Magyarország nem nagy ország, és kevesen beszélnek magyarul.  Néhányszor gondolkoztam a jövőről és rosszul éreztem magam.

Persze tudom azt, hogy Magyarországon és a szomszédos országokban a magyar nyelv nagyon hasznos, de sajnos most Japánban az üzleti vagy mindennapi életben nem annyira hasznos.  Azonban nem gondolom, hogy nem érdemes magyarul tanulni.  Mivel magyarul tanultam, meg tudtam ismerni a magyar történelmet és kultúrát.  Ezek nagyon különböznek a japántól, így nekem nagyon érdekes magyarul tanulni.  Minél többet tanultam Magyarországról, annál jobban szeretem Magyarországot.  Ha nem lettem volna magyar szakos diák, még mindig semmit nem tudnék Magyarországról. 

Néhány ember azt gondolja, hogy nincs értelme olyan nyelvet tanulni, amit kevesen használnak.  De szerintem ez nem igaz, és a nyelvek nem csak az üzleti élet miatt vannak a világon.  Ha valaki egy idegen nyelvet tanul, akkor talán saját magát is jobban meg tudja ismerni.  Szerintem ez nagyon fontos, így nem muszáj csak egy olyan nagy nyelvet tanulni, mint az angol.  Az a fontos, hogy amikor nyelvtanulás után visszanéz magára az ember, valami új dolgot vegyen észre magában. 

Mostanában sok külföldi szorgalmasan tanul japánul. Hobbiként, a munkájuk vagy a házastársuk miatt stb. Japánban és külföldön is vannak japánnyelv-iskolák, de a japán nyelvet tanító tanárok, akik ott tanítanak, nem mindig jó körülmények között dolgoznak. Másodállásra van szükségük. Majdnem minden tanár szegény. Mi az oka ennek?

Először is sok japánnyelv-tanár nem főállásban dolgozik. Általában a japán nyelv nem olyan fontos, mint az angol, így a tanárok hetente csak néhányszor tanítanak. Ezért nem jól keresnek, még akkor sem, ha az óradíjak magasak. (De általában az óradíj sem magas.) Persze az egyetemi tanárok stabilan tudnak keresni. Aki befejezte az egyetemi tanárképzést, a gyakorlat után egyetemi tanár lehet. Nincs hivatalos képesítés a japánnyelv-tanárok számára, ezért kevés az esély, hogy egyetemen dolgozzanak. Kevés a fizetés, de rossz a bánásmód.

És aki japánul akar tanulni, azok közül sokan Délkelet-Ázsiában laknak vagy onnan jönnek Japánba. Sok diák tanul japánul, mert japán vállalatnál vagy Japánban akar dolgozni a jövőben. De ők szegények és nem tudnak befizetni a tanfolyamra, ha az óradíj magas. Ezért az óradíjak alacsonyak, de nincs mit tenni ez ellen.

Japánban sok ember van, aki japánt akar tanítani külföldieknek, de sokan közülük időközben letesznek a tervükről. Én is egyszer gondolkoztam rajta, hogy japánnyelv-tanár leszek külföldön. Nekem vannak barátaim, akik japánnyelv-tanárok akarnak  lenni. De nehéz a helyzet. Én nem feltétlenül akarok sokat keresni, de sok embertől hallottam azt, hogy túlságosan nehéz a helyzet.

Ez a helyzet nagy probléma. Szerintem a jövőben több külföldi akar majd japánul tanulni, mint korábban. Örülök, hogy a japán nyelv érdekli a külföldieket. Néhány oktatási vállalat japánnyelv-tanfolyamokat indított távoktatásban. Ez is segíti a japán nyelvtanulást. De szerintem a személyes óra fontosabb. Azt hiszem, hogy a japánnyelv-tanári munka nagyon jó és fontos állás. A japánnyelv-tanárok is szorgalmasak és komolyan dolgoznak. Fontos, hogy javítsák a fizetésüket, a munkaidejüket, a túlórákat stb.

Én most magyar nyelvet és angol nyelvet tanulok, és tavaly német nyelvet és cseh nyelvet is tanultam. Nagyon szeretek idegen nyelvet tanulni, és ezért erre az egyetemre járok, de a japánok általában nem jól tudnak idegen nyelveket (általában angolt) tanulni.

A japán oktatási módszerekkel sok probléma van. Például a japán Oktatási Minisztérium nem gondolja azt, hogy az angol társalgás nagyon fontos. Japánban a középiskolában és a gimnáziumban a tanárok csak a felvételire tanítják az angol nyelvet. Például a nyelvtant, a szókincset, és szövegértést különösen hangsúlyosan tanítják a diákoknak. A beszélgetés nem annyira hangsúlyos, mint a nyelvtan, a szókincs, és  a szövegértés. Valójában a diákok akkor is át tudnak menni a felvételin, ha csak megértik a  nyelvtant, a szókincset, és a szövegértést. A társalgás, a kiejtés, és a hallásértés csak ez után jön.

Sok japán oktatási szakember azt mondja, hogy a japán diákok azért nem tudnak beszélni angolul, mert csak nyelvtant tanulnak. Először én is ugyanígy gondoltam. Angolul és magyarul először a nyelvtanról kezdtem tanulni, és azt gondoltam, hogy ha egy új idegen nyelvet tanulok, akkor meg fogok próbálni a kezdetektől beszélgetni. Tavaly tavasszal, amikor német nyelvet kezdtem tanulni az egyetemen, egy társalgási órát választottam, de nekem nagyon nehéz volt megérteni. Azt vettem észre, hogy a nyelvtan megértése nélkül meg nem tudom érteni a társalgást sem. Nem tudom, hogy azért van-e így, mert japán vagyok.  Talán megszoktam, hogy a nyelvtannal kezdem a tanulást.

A másik probléma a japánok természete. A japánok nagyon passzívak, és emiatt nehéz lesz nekik idegen nyelvet tanulni. A nyelvórán, senki sem beszél sokat és csak akkor válaszol halkan, amikor a tanár felszólítja. Szerintem ez nem jó. Tavaly nyáron, amikor Magyarországon nyári egyetemen tanultam magyarul, a csoportban mindenki aktívan beszélt, kérdezett, és elmondta a saját véleményét. Csak a japánok voltak azok, akik nem beszéltek, csak ha a tanár felszólította őket. Akkor csodálkoztam, hogy milyen aktív mindenki. A csodálkozás után egy kicsit én is aktívabb lettem és nekem könnyű volt az órákon beszélni. A külföldön tanulás révén azt hiszem, hogy ilyen jó tapasztalatot és hatást lehet szerezni. Aktív akarok lenni.

Szerintem én sem tudok jobban megtanulni egy idegen nyelvet, mint a külföldi diákok, de szorgalmasan fogok próbálni sok módszert és meg akarok tanulni különböző nyelveket. 

Az internetes technológiák egyre fejlettebbek lesznek a mai világban. Mostanában mindent lehet csinálni az interneten, például vásárolni, rendelni stb. Az internet persze sok jót is ad nekünk, de problémákat is okoz. Ebben a dolgozatban mind az internetes technológiák hasznáról mind a problémáiról fogok írni.

Először az internet hasznosságáról szeretnék írni. A legjobban akkor érzem az internet hasznát, amikor magyarul tanulok, mert a távolság ellenére mindent lehet csinálni. Ha valami szót nem értek, gyorsan meg tudom keresni az interneten. És nem kell mindig nehéz papír szótárt hozni az iskolába. Csak okostelefonos alkalmazással egy pillanat alatt meg lehet keresni a szót. És a magyar barátaimmal is kapcsolatot lehet tartani az internetnek köszönhetően. Könnyen tudunk e-mailt és sms-t küldeni. Ráadásul egymást látva lehet beszélgetni. Egyre kisebb lesz a világ az internetes technológia miatt.

A következő részben két problémáról szeretnék írni. Az egyik, hogy a túl nagy technikai fejlődés miatt az ember semmit nem csinál saját maga. Például van néhány olyan szülő, aki nem maga vigyáz a gyerekére, hanem okostelefonnal: okostelefonos játékot ad a gyereknek. De ez rosszat tesz a gyerek mentális fejlődésének. Például a gyerek nem kezd beszélni. És gyakran írunk szöveget géppel. Ha valamit rosszul írunk, a gép önműködően kijavítja. Ezért elfelejtjük a helyesírást.

A másik probléma a közösségi oldalak. A közösségi oldalak nagyon hasznosak. Megtudhatjuk, hogy mi történik a barátainkkal. A mai világban sok ember nem tud élni a közösségi oldalak  nélkül. Olyan ember is van, aki közösségi oldalaktól függ. Mindig arra gondol, hogy mit mutasson meg másoknak a közösségi oldalakon. Csak a közösségi oldalakért csinál mindent. És olyanok is vannak, akik a másik ember közösségi oldalán látott dolgok miatt depressziósak lesznek, mert úgy látszik, mások élete sokkal jobb mint az övék. És a fiatal diákok között problémát okoznak a közösségi oldalak. Nagyon népszerűek az olyan közösségi oldalak, amivel rövid szövegeket lehet küldeni. Ezeken az oldalakon lehet csoportokat készíteni,és a csoportban titokban beszélgetni. Ez  erőszakoskodást okoz . Ha csak egy embert kihagynak a csoportból, a többiek titokban gúnyolódnak rajta. Ez mostanában súlyos probléma.

Az internet nagyon hasznos, de mindig arra kell gondolni, hogy hogyan használhatjuk helyesen.

Ebben a bejegyzésben a vegyes házasságról szeretnék gondolkodni. Azért választottam ezt a témát, mert amikor első éves voltam, egy angol órán beszélgettünk a osztálytársaimmal, hogy mennyire nehéz egy külföldi emberrel összeházasodni. A véleményem szerint a legnehezebb dolog a nyelvi probléma. Ha egy párnak az egyik tagja jól tudja mindkét nyelvet, még akkor is nagyon nehéz neki, hogy a saját érzéseit pontosan és részletesen tudja kifejezni. Különösen amikor veszekednek, általában az anyanyelvünkön akarnak vitatkozni, de ha nem lehet, néha azt érzik, hogy nem tudják pontosan közölni a saját véleményünket. És ha a pár másik tagja nem tudja azt a nyelvet, amit a házastárs beszél, akkor nagyon nehéz a pár családjával jó kapcsolatot fenntartani.

A pár mindkét tagjának folyamatosan és szorgalmasan kell nyelvet tanulni, illetve a szokásokat és a kultúrát is. Például eszembe jut egy esemény, amit egy barátomtól hallottam. A barátom barátnője amerikai volt, és amikor a barátom szüleihez jött a barátnője, nem hajolt meg, hanem nagyon barátságosan köszönt nekik. Miután a barátom barátnője hazament, a szülei nagyon mérgesek voltak. Ha a szülei tudták volna, hogy a lány amerikai és ott mások a szokások, természetesen akkor is azt érezték volna, hogy egy kicsit udvariatlan volt, mert a szülőknek egész életükben természetes volt, hogy mindenki meghajol. A másik dolog, hogy a párnak az a tagja, aki külföldön lakik, nem tud gyakran találkozni a saját családjával vagy rokonaival. Ha a családjában valaki beteg lesz vagy valami probléma történik, nem lehet gyorsan menni a családjához. Még a munkával kapcsolatban is lehet, hogy lesz néhány probléma. Például Japánban általában a külföldieknek elég nehéz munkát találni. Ha a pár mindkét tagja akar dolgozni, akkor az egyiknek kitartóan kell próbálni munkát találni, vagy fel kell adnia azt, hogy dolgozzon.

Ahogy eddig írtam, nagyon sok probléma van a vegyes házasságokban, de én valamiért gyerekkoromban azt reméltem, hogy a gyerekem félig japán és félig külföldi lesz. Mostanában nem annyira gondolok erre, mert nekem a másik ember személyisége fontosabb, mint az állampolgársága. Japánban elég kevés a vegyes házasság, de ha növekszik a száma, akkor lehet, hogy globálisabb lesz a világ. De ha valaki szenved egy vegyes házasságban, mindenképpen megpróbálnék segíteni neki.