Én kagosimai vagyok, ahol egy nagyon híres vulkán van. Ezt a vulkánt Szakuradzsimának hívják. A Szakuradzsima Kagosima egyik jelképe. A szülővárosomban, Kagosima városban, mindenhonnan lehet látni a Szakuradzsimát. A kagosimaiak mindennap ezt a vulkánt nézve élnek. Ez a látvány fönséges és nagyon szép, de a vulkánnak nem csak pozitív oldala hanem negatív oldala is van. A következőkben a Szakuradzsima által okozott károkról és a vulkán előnyeiről szeretnék írni.

A Szakuradzsima működő vulkán. Amikor gimnazista voltam, körülbelül egy héten háromszor esett a hamu. Ez a hamu nagyon sok bajt okoz. Amikor gimnáziumba jártam, a hajam nagyon száraz lett, ha fújt a szél, nagyon fájt a szemem, és ha esett az eső, egyenruhámon szürke pöttyök lettek. A családom is szenved a hamu miatt. A ház külső fala, teteje és előszobája mindig nagyon piszkos lesz. Az anyukámnak sokat kell söpörni. És nem tud kint kiteregetni. Az autó is nagyon piszkos lesz. Az apámnak gyakran kell mosnia. A fekete színű macskám is szürke lesz. Ő nem szereti a vizet, de le kell zuhanyozni őt. A kagosimaiaknak mindennap nézniük kell a hamuról szóló időjárás-jelentést is. Az általános időjárás után, óráról órára bemutatják, hogy hogyan változik a Szakuradzsima felett a szél iránya és hogy esik-e majd hamu. Általában ezt az időjárást nézve dönti el az ember, hogy mikor mos vagy hogy hova megy hétvégén. Ezért szerintem a hamu fontos része a kagosimaiak életének. Manapság a Szakuradzsima majdnem mindennap vadul kitör. Azt hallottam, hogy most kicsit veszélyes a helyzet. Idén már körülbelül 700-szor tört ki. Ez a szám rendellenes. Muszáj gondolni arra, hogy hogyan cselekszik és hova menekül az ember, ha esetleg egy hatalmas kitörés történik.

De a Sakuradzsimának köszönhetően, sok turista jön Kagosimába. Nagyon fönséges és szép tájat láthatnak. A turisták, akik még soha sem láttak vulkánt, nagyon csodálkoznak a kitörésen. A Szakuradzsima nem csak egy vulkán, hanem egy sziget is. A hamu táperejének köszönhetően gazdag természet van a környéken. A sziget körül nagyon kényelmes futni vagy biciklizni. És sok nagyszerű természetes termálfürdőbe is tudunk menni. A turistáknak a szunamusi fürdőt ajánlom. Az ember bemegy a meleg homokba és hosszú időre belefekszik, így a test középről tud felmelegedni. A vulkán és a termálfürdő között mély kapcsolat van, emellett a vulkánnak köszönhetően sok termékeny föld és forrásvíz is van. Mindennap szenvedünk a hamutól és néha veszélyes a Szakuradzsima , de a kagosimaiak életének elengedhetetlen része ez a vulkán.

Amikor terveket készítünk, az időjárás nagyon fontos. Amikor kirándulásra megyünk, nagy kár, hogy ha esik az eső. Ha szeretnénk tudni, hogy milyen lesz az időjárás, akkor sokan az időjárás-jelentést nézzük a tévében. A következőkben bemutatom, hogy milyen a japán időjárás-jelentés.

Japánban is vannak olyan profi emberek, akik csak az időjárásról beszélnek. 1994-ben a kormány hozott egy időjárás-jelentésről szóló törvényt. Az új törvény szerint ha a valaki földrengésen, cunamin és vulkánkitörésen kívül az időjárásról is beszél, képesítéssel kell rendelkeznie. Azóta akik időjárás-jelentőként szeretnének dolgozni, szükségük van arra, hogy meteorológusi képesítést kapjanak. Ez a vizsga borzasztóan nehéz, ezért azt mondják, hogy a sikeres vizsga lehetősége csak kb. 5,7%. Miután valaki átmegy a vizsgán, regisztrálni kell a Minisztériumnál. Ezek miatt a okok miatt ez a foglalkozás nagyon híres és népszerű de nagyon kevés ember dolgozik meterológusként .

Általában reggel és este nézzük a következő napok időjárását. A tévében két jó meteorológus van. Az egyik meteorológust Katahira Astushinak hívják. Ő mindig szójátékokat használva magyarázza az időjárást. A másikat Horai Daisukenak hívják, ő pedig mindig aranyos képeket rajzolva magyaráz. Mostanában ez két meteorológus nagyon népszerű.

A tévében az időjáráson kívül még néhány információt kaphatunk. Például arról, hogy milyen sok virágpor van a levegőben vagy milyen erős az ultraibolya sugárzás stb. Vannak más különleges dolgok is. Japánban négy szép évszak van, és minden évszakhoz kapcsolódik néhány különleges dolog. Például tavasszal cseresznyefát nézhetünk, ősszel pedig a piros leveleket. A japán időjárás-jelentés ezeket is bemutatja. Tavasszal bemondják, hogy mikor virágzik a cseresznyefa, ősszel pedig bemondják, hogy mikor változnak a levelek pirossá. A japánok minden évben, amikor ezeket látják a tévében, azt érzik, hogy végre jön a tavasz vagy az ősz. Különösen a cseresznyevirág nagyon fontos a japánoknak, mert régóta ez az ország szimbóluma. Sőt Japánban a tavasz azt jelenti, hogy az új év kezdődik. Sok ember kezd új életet, ezért mindenki alig várja a cseresznyevirágot.

Mindennap szoktuk nézni az időjárás-jelentést. Ez fontos információ és szerintem nagyon nehéz lenne, ha az időjárás-jelentés nélkül élnénk. Azt hiszem, hogy mindenhol van valami különleges időjárás-jelentés. Ha van lehetőségem arra, hogy más országban lakjak, szeretném megfigyelni az ottani különleges időjárás-jelentést.

2013-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Tokiót választotta a 2020-as olimpia helyszíneként. Biztos, hogy az olimpia miatt a japán gazdaság sokat javul majd: nagyon sok ember jön majd minden országból, és Japánban a munkanélküli emberek száma csökken majd. De nemcsak jótékony hatása van a tokiói olimpiának, hanem kérdések is vannak vele kapcsolatban. Lássuk ezeket a kérdéseket!

Elsősorban a katasztrófa kérdése fontos. Lehetséges, hogy nagy földrengés történik Tokióban az olimpia közben. A japán kormánynak szigorú intézkedéseket kell tennie a földrengés lehetőségével kapcsolatban. És a radioaktív sugárzás kérdése is felmerül. Valójában a tokiói radioaktív sugárzás nagyon gyenge, ezért nincs hatással az emberek egészségére, de a külföldiek aggódnak a sugárzás miatt.

A második kérdés a munkával kapcsolatos. Az olimpia miatt több munkahely keletkezne, de az új munkahelyek miatt nagyon sok munkás menne Tokióba, és a vidéki munkások száma csökkenne.

A nyelvtudás kérdése is fontos. Sok japán nem annyira jól beszél angolul, de persze nagyon sok külföldi jönne Japánba az olimpia közben. A japánoknak, különösen a tokiói japánoknak, többet kell gyakorolniuk az angol nyelvet. És több angolul írt táblát kell elhelyezni a városban.

Az is fontos kérdés, hogy a japán politikusok mit mondanának és ígérnének a világnak. A japán politikusok sokszor kétértelműen beszéltek az atomenergiával kapcsolatos kérdésekről. Emiatt a külföldiek nagyon aggódnak, ezért a japán politikusoknak egyértelműen el kell magyarázniuk, hogy mit gondolnak erről.

Végül, de nem utolsósorban, fontos kérdés, hogy sok japán van, aki a tokiói olimpiára nem egy sporteseményként, hanem csak a gazdaságra jó hatással levő eseményként tekint. Néhány szakember ezt nagyon fontos kérdésnek tekinti. A japánok az olimpián keresztül azt akarják megmutatni, hogy mennyire fejlett Japán. Persze ez is fontos, mert Japán a 2011-as nagy földrengés miatt nagyon sokat szenvedett és sok segítséget kapott az egész világból, így az újraszülető Japánt be kell mutatni és köszönetet kell mondani a világnak. De eredetileg az olimpia nem gazdasági dolog, hanem csak egy sportesemény. Erre is gondolniuk kell a japánoknak.

Még 5 év van hátra a tokiói olimpiáig és még sokat kell tennünk az olimpiáért!

Források

http://dancewithyou.jp/2020tokyo_olympicgames-23-1435.html

http://ccoichi.blog.so-net.ne.jp/2014-10-24-3

 A. M.

Napjainkban a társadalmunkban sok környezeti védelmi probléma van, és az egyik a hulladék problémája. Különösen a szabadtéri rendezvényeken sok eldobható edényt és evőeszközt használunk. Ráadásul nyáron Japánban sok fesztivál van és ott persze majdnem minden kanál, tányér, villa és pálcika eldobható. És ezekből mind hulladék lesz, ez minden évben nagy problémát jelent. Nem csak az ilyen rendezvényeken, hanem a mindennapokban is használunk valamilyen hasonló eldobható edényt. Ez a probléma nagyon hatalmas. De most kiderült, hogy egy új típusú edény megoldja ezt a problémát. Ezek az ehető edények.

Az ehető edények élelmiszerekből készülnek. Az étkezés után nem dobjuk el ezeket az edényeket, hanem megesszük. A következőkben néhány ilyen ehető edényt és evőeszközt fogok bemutatni.

Az első a nori (tengeri fű) tálka. Ezt egy japán vállalat, az Aneszuto árulja. Sok japán otthon készített ebédet (bentót) visz az iskolába vagy a munkahelyre, és a nori tálka nagyon jó az ilyen ebédekhez. Ez a tálka nagyon finom rizsgombóccal.

A második edény az Edible Tableware bowl. Ezt a edényt is egy japán vállalat, a Rice-design árulja. Ez az edény kétszersültből készül. Az íze kicsit sós és bármilyen ételhez jól illik.

A harmadik érdekes elképzelés a zöldségből készült edény. Ezeket az edényeket egy kanadai dizájner, Diane Leclair Bisson tervezte. A képen látható edény paradicsomból készült. Ha más zöldségből készül, más tulajdonságai lesznek.

A negyedik ehető edény a kup. A neve a japán kuu (eszik) és angol cup (csésze) szavak összevonása. Ez a pohár rizslisztből készül. Főzni is lehet. Egy japán dizájner, sugiX tervezte. Ő sok ázsiai országba utazott. Ott kis falvakba ment, látta az emberek életét, és így kapta a kup ötletét.

Az ötödik termék az ehető kanál. Ez a kanál kukoricából készül. A Triangle Tree nevű vállalt árulja. Három fajta ízben van (sima, édes és fűszeres). A kanál alján vonalak vannak és könnyen vágható.

Az utolsó érdekesség egy zellerből készült szívószál, a Duda Celery Straws. Egy amerikai vállalat, a Duda Farm Fresh Foods találta fel.

Ebben a bejegyzésben csak hat dolgot mutattam be, de most már több ilyen termék is van. De a mai japán áruházakban még kevés az ilyen edény. Remélem, hogy több ember megismeri az ilyen edényeket és a japán nyári fesztiválokon csökken a hulladék mennyisége.

N. N.

Japánban sok cég összefog a környezetvédelem érdekében. Mostanában nemcsak cégek, hanem iskolák is végeznek ilyen tevékenységet. A Suma Iskola is, ahova jártam, sokat tesz a környezetért. Lássuk, hogy milyen tevékenységet végez ez az iskola!

A Suma Iskola egy nagy magániskola. Alsó-középiskolai diákok és gimnazisták járnak ide, összesen körülbelül 2000 diák van. Sok óra van, ahol a diákok a környezetvédelemről tanulhatnak. Sok szabály van a szemeteléssel kapcsolatban. Például, amikor műanyag flakont dobunk a szemétbe, le kell venni a kupakot. A tanárok szigorúan ellenőrzik, hogy a diákok ne szegjék meg a szabályokat. A Suma Iskolában minden júniusban van egy fesztivál, ezen a fesztiválon újrahasznosított anyagokat adnak el. Van néhány csoport, ami önkéntesen elmegy takarítani a városba. A Suma Iskola egy közeli strandra is jár takarítani. Erre a strandra minden nyáron nagyon sok ember jön, ezért sok szemét van, így a csoport sokszor megy oda takarítani.

Az ilyen tevékenységek miatt 2001-ben a Suma Iskola ISO 14001 minősítést szerzett. Az ISO-t (angolul International Organization for Standardization) magyarul Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek hívják. Ezt a szervezetet 1947-ben alapították, a központja Genfben található. Japánban is sok üzlet törekszik arra mostanában, hogy ISO minősítést kapjon. Az ISO 14001 környezetvédelmi szabvány. Japánban a Suma Iskolán kívül is vannak iskolák, amik ISO 14001 minősítést kaptak. 2005-ben 23 iskola kapott ISO 14001minősitést.[1]

A Suma Iskola Már 13 éve szerzett az ISO 14001 minősítést, de ma is szorgalmasan védi a környezetvédelmet. Remélem az iskola tanárai és diákjai a jövőben is folytatják az összefogást a környezetvédelem érdekében.

A.M.

[1]石井　薫(ISHII Kaoru)「地方自治体と学校における環境監査の導入　－ＩＳＯ14001と学校版ＩＳＯを中心に－(1) (Önkormányzatok és iskolák környezet megőrzése–ISO14001- és az iskolai ISO－(1))」『経済論集 (Közgazdasági Szemle)』2005. nov. 66. köt. 32. old. ( https://www.toyo.ac.jp/uploaded/attachment/2913.pdf#search='%E9%A0%88%E7%A3%A8%E5%AD%A6%E5%9C%92+iso' )