Egy oszakai városi legendát szeretnék bemutatni.

A JR Oszaka pályaudvar alatt van egy tér, ahol van egy szökőkút. Ehhez a térhez kapcsolódik egy városi legenda. Ott napközben nagyon sok ember közlekedik, de este nagyon sötét lesz, és ember is kevesebb jár arra. Ilyenkor a  legenda szerint ott megjelenik egy női szellem, aki  piros egyenruhát visel és hosszú fekete haja van. Persze ez csupán városi legenda, de mindenki, aki látta ezt a szellemet, ugyanezeket a jellemzőket szúrta ki. Nem mindig láthatjuk itt ezt a női szellemet. Néhány kikötésnek eleget kell tenni, hogy találkozhassunk vele. Ezek a következők: fontos, hogy legalább ketten  legyenek a csoportban, amelyik odamegy;  legalább egy nő kell, hogy legyen a csoportban; és éjjel fél kettő és egy óra negyven perc között kell odamenni.

Ha ennek a három kikötésnek eleget teszünk, akkor lehet, hogy találkozunk ezzel  a női szellemmel.

Szerencsére, semmi rossz nem történik, ha találkozunk vele.

K.S.

Van egy japán városi legenda egy kislányról és a babájáról, Merryről. Íme itt olvasható:

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis lány. Neki volt egy Merry nevű babája. Amikor kislány más városba költözött, a babát ki kellett dobnia. Aznap este a telefon hirtelen csörögni kezdett. Amikor felvette, egy hang szólt bele.

- Merry vagyok. Most a szemétdombnál vagyok.

A lány nagyon megijedt és letette a telefont, de az rögtön újra csörgött.

- Merry vagyok. Most postánál vagyok. - mondta a hang a telefonban.

Aztán Merry, amikor közelebb ért, újra telefonált. Ennél a hívásnál Merry csak annyit mondott, hogy „Merry vagyok. Most a házad előtt vagyok." . Erre a lány bátran kinyitotta az előszoba ajtaját, de ott senki sem volt. Akkor megint csörgött a telefon.

- Merry vagyok. Most mögötted vagyok. - mondta a hang.

 És .... Talán furcsa, de itt a vége.

Szerencsére sok vicces csattanót is kitaláltak az emberek befejezésnek. Például azt, hogy a kislány egy felhőkarcolóban lakik és Merry elfárad, mielőtt megérkezne hozzá; vagy azt, hogy a helyszín Tokió és Merry eltéved.

I. M.

Japánban van egy nagyon híres városi legenda, amelyet szerint  egyszer valahol Japánban fiatalok egymás fülét biztosítótűvel kilyukasztották. A frissen szúrt lyukból lyukból kijött egy fehér fonal és akiét kihúzták, az megvakult. Ennek a városi legendának más verziói szerint, nem vakultak meg, hanem forgott a szemük vagy megbénult az arcuk, de igazából még senkinél nem állapítottak meg ilyen tüneteket.

Egy japán fül-orr-gégész azt írja, hogy már ismerjük a fonal igazi mivoltát. A fehér fonal hámréteg. Miután kilyukasztjuk a fülünket és a fülbevalót betesszük, néha a lyuk hámrétege cső alakban kijön. Az is  igaz viszont, hogy ha a fülben lévő, archoz kapcsolódó ideg megsérül, az arc megbénul és utána a szem már nem lesz becsukható.

A városi legenda első verziójára, miszerint a fiatalok megvakultak, az orvos magyarázata az, hogy a bűntudat miatt, hogy szüleikkel megbeszélés nélkül titokban lyukasztották ki a fülüket, vakultak meg. Akár igaz, akár hamis a legenda, az viszont valóság, hogy a fehér fonal tényleg kijöhet. A kép megnézhető az alábbi oldalon (http://www.3443.or.jp/tsushin/t0402/t0402_3.htm#p4).

O. A. 

Japán hét csodája

Japánban sok különleges hely van.  Én hét helyet mutatok most be.  Az első a Sziretoko a tájegység, ami magába foglalja Sziretoko félszigetet és Ohotszk-partvidéket. Ott végveszélyben levő és más különleges állatok élnek.

Jakuszimában is gazdag természet maradt meg. Jakuszima a cédrusfáról híres. A cédrusfák nagyon régiek és nagyok. Sok ember úgy gondolja, hogy a cédrusfák szentek. Iszigakidzima is egy sziget. Dél-Okinawában van. Gyönyörű tenger veszi körül ezt a szigetet, és a tenger alatt sok színes hal él.

Japánban sok különleges épület is van, például a szentélyek. Hórjúdzi az egész világon a legrégebbi fából készült épület, ami még most is létezik. A Hórjúdzi a hetedik században épült.

Az Itszkuszima szentély is híres. A nagy piros kapu a tengerben víz felett áll.  A Kinkakudzi arany színű szentély. 1397-ben Aszikaga Joszimitsz shogun építette.

Nem csak szentélyek, hanem érdekes lakások is vannak. Szirakawagóban különleges házak vannak. Ezek a házak szénatetősek, és a tetők nagyon ferdék. Ezt a tetőt gassjódzukurinak hívják. Ebben a térségben sokat esik a hó, ezért a házak úgy épültek, hogy embereknek ne kelljen kínlódniuk a hó leverésével a tetőről.

Japánban nagyon különleges a természet és az építészet. Remélem, hogy sok ember megismeri majd Japán különlegességeit.

R.

       Japán hét csodája

• Fushimi Inari-templom
• Itsukushima-templom
• Todai-ji templom
• Nara Park
• Kinkaku-ji
• Fudzsiszan
• Kinoszaki-gyógyfürdő

Számomra a Fushimi Inari-taisha Japán egyik csodája.  Ennek a templomnak nagyon sok szentélykapuja  van.  Ezek a kapuk olyan élénk pirosak és sorban állnak, hogy ritka tájat lehet élvezni.

Másodikként az Itsukushima-templomot említeném.  Ez a templom a tengerben lévő szentély kapujáról híres.  Ezt a templomot 1996-ban regisztrálták a világörökség részeként.

Harmadszorra a Todai-ji templom.  Ebben a templomban egy hatalmas Buddha-szobor van.  Ezt érdemes látni, ez biztos.

Negyedszerre Nara Park.  Ez a hely Todai-ji templomhoz közel van.  Ebben a parkban több mint 1000 őz van, akiket az isten hírnökeinek tartanak, ezért nagyon megbecsülik őket.

Kinkaku-ji templom, a más néven Rokuon-ji templom is gyönyörű.  Ez az aranyszínű templom azért különleges, mert a templomot aranyfólia borítja. 

Fudzsiszan, az egyik Japán jelképe, is nagyon fontos hely.  Ez a legmagasabb hegy Japánban.  A szép formája külföldön is nagyon híres.  

Utoljára pedig a Kinosaki-gyógyfürdő.  Ez a gyógyfürdő egy régi és hangulatos városban van, ahol sok turisták a fürdőköpenyben sétálnak. 

Y.

Az alábbi kétnyelvű kiadvány egy tipikus japán életút legfontosabb állomásait mutatja be. Minden fejezet egy-egy fontos eseményhez kapcsolódik: bemutatja az adott eseményhez kötődő szokásokat, kulturális tudnivalókat és társadalmi vonatkozásokat.

További érdekes kiadványokat találtok ISSUU-oldalunkon!

Japánban sok ünnep van, de most különösen a japán szilveszterről és újévről szeretnék írni. A japánok szilveszterkor kitakarítanak a házukban és a háziasszonyok oszecsit, ozónit és hajdinatésztát főznek. Az oszecsi hagyományos japán étel, amiben bab, gesztenye, tengeri moszat stb. van. Az ozóni hasonlít a miszo levesre, de az ozóniban mocsi is van. Az, hogy milyen ízű  az ozóni az adott vidéktől függ. Szilveszterkor mindenki otthon van és a családdal tölti a napot. Az új évet várva egy dalversenyt nézünk a tévében, amiben híres énekesek szerepelnek és a női csapat és a férfi csapat versengenek egymással. Ezután hajdinatésztát eszünk és éjfélkor visszaszámlálunk.

Újévkor oszecsit és ozónit eszünk. Újévkor sok mocsit eszünk, így nagyon kövérek leszünk. Felkeressük a rokonainkat és köszönetet mondunk nekik. A gyerekek pénzt kapnak a szüleiktől vagy a nagyszüleiktől. A családunkkal a templomba megyünk és azt kívánjuk, hogy jó év legyen nekünk az újév. A templomban omikudzsit is csinálunk. Egy dobozból választunk egy pálcát, amire egy szám van írva. Utána kapunk egy papírt, amire ugyanaz a szám van írva és megtudjuk, hogy milyen év lesz nekünk ez az év. Ha rossz év lesz, a papírt odakötözzük egy fához. Azután hazamegyünk és otthon tévét nézve pihenünk. Szerintem mindenki nagyon jól érzi magát újévkor.

Ebben a bejegyzésben a vegyes házasságról szeretnék gondolkodni. Azért választottam ezt a témát, mert amikor első éves voltam, egy angol órán beszélgettünk a osztálytársaimmal, hogy mennyire nehéz egy külföldi emberrel összeházasodni. A véleményem szerint a legnehezebb dolog a nyelvi probléma. Ha egy párnak az egyik tagja jól tudja mindkét nyelvet, még akkor is nagyon nehéz neki, hogy a saját érzéseit pontosan és részletesen tudja kifejezni. Különösen amikor veszekednek, általában az anyanyelvünkön akarnak vitatkozni, de ha nem lehet, néha azt érzik, hogy nem tudják pontosan közölni a saját véleményünket. És ha a pár másik tagja nem tudja azt a nyelvet, amit a házastárs beszél, akkor nagyon nehéz a pár családjával jó kapcsolatot fenntartani.

A pár mindkét tagjának folyamatosan és szorgalmasan kell nyelvet tanulni, illetve a szokásokat és a kultúrát is. Például eszembe jut egy esemény, amit egy barátomtól hallottam. A barátom barátnője amerikai volt, és amikor a barátom szüleihez jött a barátnője, nem hajolt meg, hanem nagyon barátságosan köszönt nekik. Miután a barátom barátnője hazament, a szülei nagyon mérgesek voltak. Ha a szülei tudták volna, hogy a lány amerikai és ott mások a szokások, természetesen akkor is azt érezték volna, hogy egy kicsit udvariatlan volt, mert a szülőknek egész életükben természetes volt, hogy mindenki meghajol. A másik dolog, hogy a párnak az a tagja, aki külföldön lakik, nem tud gyakran találkozni a saját családjával vagy rokonaival. Ha a családjában valaki beteg lesz vagy valami probléma történik, nem lehet gyorsan menni a családjához. Még a munkával kapcsolatban is lehet, hogy lesz néhány probléma. Például Japánban általában a külföldieknek elég nehéz munkát találni. Ha a pár mindkét tagja akar dolgozni, akkor az egyiknek kitartóan kell próbálni munkát találni, vagy fel kell adnia azt, hogy dolgozzon.

Ahogy eddig írtam, nagyon sok probléma van a vegyes házasságokban, de én valamiért gyerekkoromban azt reméltem, hogy a gyerekem félig japán és félig külföldi lesz. Mostanában nem annyira gondolok erre, mert nekem a másik ember személyisége fontosabb, mint az állampolgársága. Japánban elég kevés a vegyes házasság, de ha növekszik a száma, akkor lehet, hogy globálisabb lesz a világ. De ha valaki szenved egy vegyes házasságban, mindenképpen megpróbálnék segíteni neki.

Prezentáció a japán cosplay-kultúráról.

Prezentáció az egyik legelterjedtebb japán horoszkóptípusról, a vércsoporthoroszkópról.