Én egy albérletben lakom egyedül. A lakásom egy kicsit régi, de nagy. Egy előszoba, egy konyha, egy fürdőszoba, egy WC, két szoba és egy erkély van.

Szerintem négy előnye van a lakásomnak. Az első, hogy a közelben sok bolt van. A második, hogy két szoba van. Amikor a barátaim vagy a szüleim jönnek, kényelmes, mert tágas. A harmadik, hogy közel van az Isibasi állomás. A negyedik, hogy van tatamis szoba. Két szoba van, de az egyik szoba tatamis. Nincs ágyam, de van futon. Futonon alszom. A tatamis szoba nagyon kényelmes. Szeretem a tatami illatát.

De sajnos négy hátránya is van a lakásomnak. Az első, hogy a fürdőkád nagyon kicsi. A négyzet alakú fürdőkád nagyon rossz, mert nem lehet kinyújtani a lábaim. Nagyon hiányzik a téglalap alakú fürdőkád, mert a házban, amiben Fukuiben laktam, az van. A második, hogy a mosógépem az erkélyen van. Szeretnék az órák után mosni, de akkor már éjszaka lesz. Nem lehet éjszaka mosni, mert a mosógépem nagyon hangos. A legrosszabb, hogy most nagyon hideg van. Szeretek mosni, de nem szeretek kint mosni. A harmadik, hogy egy kicsit messze van az egyetem. Busszal megyek a Minói kampuszra. A lakásomtól a Tojonakai kampuszon lévő buszmegállóig gyalog körülbelül 25 perc. Nincs nagyon messze és szeretek gyalog menni, de ha reggel visszaaludtam és elaludtam, futnom kell. Nem szeretek futni. Már az óra előtt nagyon fáradt leszek. A negyedik, hogy nagyon fárasztó takarítani a lakást, mert nagy. Nem szeretek takarítani. Ha kicsi lakásban laknék, talán a lakásom gyorsan rendben lenne, de a lakásom tágas.

A lakásomnak sok hátránya, de sok előnye is van. Tetszik a lakásom.

Sok országban vannak különleges egészségmegőrzési gyakorlatok. Például Indiában a jóga, Kínában a tajcsi. Japánban is van néhány olyan különleges szokás, ami segít az egészség megőrzésében. Ebben az írásban ezek közül kettőt mutatok be.

Az egyik a rádiótorna. Azért nevezik rádiótornának, mert eredetileg egy rádióműsor volt. Ebben a műsorban zongorakíséretet és egy hangot hallhatunk, ami megmondja nekünk, hogy hogyan kell mozogni. A rádió torna három részből áll. Az első rész a leghíresebb, minden japán ismeri. A második részt is ismerik. De a harmadikat viszont kevés ember ismeri. Ez nagyon bonyolult és nehéz mozgás. Ezért ha rádiótornát mondunk, akkor általában az az első részt jelenti. Az alábbiakban csak az első részről írok. Az első rész 13 mozgásból áll. Például olyan mozgásokból, hogy a testünket előre és hátra döntjük vagy a karunkat fölfelé és lefelé nyújtjuk. Közben mélyen lélegzünk. Nagyrészt egyszerű mozgások, ezért kisgyerekek és öregek, férfiak és nők, mindenki tudja csinálni. És sok helyen végzik. Az iskolai tornaórán először ezt csináljuk, hogy ne sérüljünk meg az óra közben. A gyárakban is csináljuk reggel. És mostanában nem csak az egészségért, hanem fogyókúraként is végezzük.

A másik japán egészségmegőrzési szokás a fürdés. Szerintem a japán fürdés különleges, különösen Európához képest. Amikor Magyarországon voltam, voltam gyógyfürdőben, de azt gondoltam, hogy az más, mint a japán fürdők, mert a japánok szeretnek nagyon meleg vízben fürdeni. És meglepett, hogy a barátaim otthon gyakran csak zuhanyoznak. A japánok nemcsak zuhanyoznak, hanem gyakran fürdenek is. Mert azt gondoljuk, hogy a fürdés jót tesz az egészségünknek. Például enyhíti a vállfájást. És fürdés közben sokat izzadunk, az is jó a bőrnek. Az egészségért és a szépségért gyakran egy különleges port vagy folyadékot teszünk a vízbe. (Ezeket nem szappanként használjuk.) Ez tovább javítja a fürdés minőségét. Ettől még jobb lesz az egészségünk és szebbek leszünk.

Ezek a japánok különleges egészségmegőrzési szokásai. Szerintem minden országban különbözik, hogy mi tesz jót az egészségnek. Ezért nem tudom, hogy a japán szokások tényleg jók-e. De ezeket hosszú ideje fontosnak tarják az emberek, ezért jó lenne, ha továbbra is fennmaradnának ezek a szokások.

Manapság Japánban sok modern lakás van, amelyek az európai vagy amerikai stílusú lakásokra hasonlítanak. Azonban a japán stílusú szoba is népszerű még. Nem annyira ritka, hogy a modern stílusú lakásban is legalább egy japán szoba van. Miért szeretjük a japán szobát?

Hagyományosan a japán szobának sok funkciója van. Például nappaliként, hálószobaként és vendégszobaként is használhatjuk a szobát. Ezenkívül az oltárt is ebbe a szobába tesszük. A buddhisták kis otthoni oltárt szoktak tenni a saját lakásukba. A szobában ilyen sok fajta dolgot lehet csinálnunk.

A japán szoba előnye, hogy nem teljesen különül el a lakás többi részétől, szóval meg lehet tartani a jó hangulatot, ha egy modern lakásban van. Ehhez fontos a tipikus ajtó. Ez az ajtó nem a szokásos ajtó, hanem a tolóajtó egy fajtája. Ez persze egy japános, fából készített ajtó, amin négyzet alakú rácsok vannak, és mindkettő oldalára papírt ragasztunk. Mondhatjuk, hogy ez nem igazi ajtó, és kicsit hasonló egy függönyhöz. Szóval a japán szoba ajtaja nem vágja el egymástól a modern területet és a hagyományos területet, ezért a hagyományos szoba könnyen beleillik a modern lakásba.

A japán szobának biztos fontos része a tatami. A tatami egy növényből készül, ezért nagyon kényelmes és jól illik a párás japán időhöz. Akkor sem lesz kényelmetlen, amikor nagyon meleg és párás az idő.

És miért nincs hagyományos stílusú szoba a magyarországi modern lakásokban? Azt hiszem, hogy a magyar hagyományos szobákat vagy lakásokat teljesen más anyagból vagy stílusban kell építeni. A japán szobát készíteni pedig nem nehéz a modern lakásban, mert a tatamit és a fusumá-t (a tolóajtót) könnyen be lehet építeni anyagként vagy stílusként.

Mint már említettem mi, japánok a szokásaink miatt szeretjük a japán szobát. Sok időt szoktunk ott tölteni és nagyon jól érezzük magunkat. Például a japán fürdőszobáról is el tudjuk mondani, hogy főleg az európai szokásokat követjük, de a fürdőkád még fontos nekünk, és a legtöbb embernek nem elég csak zuhanyozni.

Szóval, ha a modern életmódot követjük is, mégis fontos dolog a japán szoba a japánoknak.

Y. N.

Általában a japán házban van egy fürdőszoba és egy vécé. Sőt a japán fürdőszobában van egy fürdőkád, ahol majdnem minden este fürödnek az emberek. Szerintem a japánoknak nagyon fontos a mindennapi fürdés szokása. Mindennap sokat tanulnak vagy dolgoznak, utána fáradtan mennek haza és a fürdőszobában lassan fürödnek és kipihenik magukat egy nap végén. Én is tényleg szeretek fürdeni fürdőkádban, de amikor Magyarországon a kollégiumban laktam, ott nem volt egy fürdőszoba, egy fürdőkád sem. Azért utáltam zuhanyozni, mert mindig állva kell zuhanyozni és nem tudtam eléggé felmelegíteni magamat. Persze tudom, hogy néhány magyar házban van fürdőkád és Magyarországon van sok gyógyfürdő. De szerintem mindkettő száma sokkal kevesebb, mint Japánban. De miért olyan fontos a fürdés szokása a japánoknak?

A fürdő eredetileg ugyanakkor jött Japánba, amikor a buddhizmus jött Japánba Kínából a 6. században. És azt mondták, hogy a fürdő megvédhet hét betegségtől és hét szerencsét kaphat az, aki fürdik, ezért mindenki fürdött az egészségért. Utána az Edo-korban megjelent a sento-nak hívott közgyógyfürdő. Egyébként akkor a férfiak és nők még együtt fürödtek, de az Edo-kor végén ezt a szokást megtiltották. A sento nagyon népszerű volt a nemesek és polgárok körében is, de csak a nemesek házának volt fürdőszobája. De a második világháború után, fokozatosan az átlagos házakban is megjelent a fürdőszoba. Sőt, nem csak az egészség miatt, hanem egyszerű szórakozásként is kezdtek fürdeni. Mostanában Japánban a fürdőszobában igen sok dolgot csinálunk. Például tévét nézhetünk, zenét hallgathatunk, könyvet olvashatunk, szaunázhatunk, sörözhetünk is.

Japánban és Magyarországon is sok gyógyfürdő van, de ebben is van sok különbség. Az első, hogy Japánban általában tilos fürdőruhával fürdeni.(Persze a női fürdő és a férfi külön van.) Nem vagyunk biztosak benne, hogy miért tilos fürdőruhát viselni, de ez természetes szabály Japánban.

A második, hogy Japánban a gyógyfürdő fiatalok és idősek körében is nagyon népszerű és mindenki inkább szórakozásként jár gyógyfürdőbe. Sőt ott nem csak a gyógyfürdőt élvezik, hanem a gyógyfürdő ételeit is. Például a fürdő meleg vízében tojást vagy édességet főzünk. Hosszú ideig fürdünk és utána yukatá-t (könnyebb kimono) viselünk, és végül mindenkivel finomságot eszünk, ezek tökéletesek.

A japán és magyar fürdő között sok különbség van, de mind a kettőben szoktak fürdeni. Én nagyon szeretem a magyar gyógyfürdőt, szóval a magyarok is biztosan szeretik a japán fürdőt is! Remélem, hogy a magyarokat érdekli a japán fürdő és fognak fürdeni otthon is.

S. Y.