Magyar szakosok Japánban


A japán időjárás-jelentés

Amikor terveket készítünk, az időjárás nagyon fontos. Amikor kirándulásra megyünk, nagy kár, hogy ha esik az eső. Ha szeretnénk tudni, hogy milyen lesz az időjárás, akkor sokan az időjárás-jelentést nézzük a tévében. A következőkben bemutatom, hogy milyen a japán időjárás-jelentés.

Japánban is vannak olyan profi emberek, akik csak az időjárásról beszélnek. 1994-ben a kormány hozott egy időjárás-jelentésről szóló törvényt. Az új törvény szerint ha a valaki földrengésen, cunamin és vulkánkitörésen kívül az időjárásról is beszél, képesítéssel kell rendelkeznie. Azóta akik időjárás-jelentőként szeretnének dolgozni, szükségük van arra, hogy meteorológusi képesítést kapjanak. Ez a vizsga borzasztóan nehéz, ezért azt mondják, hogy a sikeres vizsga lehetősége csak kb. 5,7%. Miután valaki átmegy a vizsgán, regisztrálni kell a Minisztériumnál. Ezek miatt a okok miatt ez a foglalkozás nagyon híres és népszerű de nagyon kevés ember dolgozik meterológusként .

Általában reggel és este nézzük a következő napok időjárását. A tévében két jó meteorológus van. Az egyik meteorológust Katahira Astushinak hívják. Ő mindig szójátékokat használva magyarázza az időjárást. A másikat Horai Daisukenak hívják, ő pedig mindig aranyos képeket rajzolva magyaráz. Mostanában ez két meteorológus nagyon népszerű.

base.png

A tévében az időjáráson kívül még néhány információt kaphatunk. Például arról, hogy milyen sok virágpor van a levegőben vagy milyen erős az ultraibolya sugárzás stb. Vannak más különleges dolgok is. Japánban négy szép évszak van, és minden évszakhoz kapcsolódik néhány különleges dolog. Például tavasszal cseresznyefát nézhetünk, ősszel pedig a piros leveleket. A japán időjárás-jelentés ezeket is bemutatja. Tavasszal bemondják, hogy mikor virágzik a cseresznyefa, ősszel pedig bemondják, hogy mikor változnak a levelek pirossá. A japánok minden évben, amikor ezeket látják a tévében, azt érzik, hogy végre jön a tavasz vagy az ősz. Különösen a cseresznyevirág nagyon fontos a japánoknak, mert régóta ez az ország szimbóluma. Sőt Japánban a tavasz azt jelenti, hogy az új év kezdődik. Sok ember kezd új életet, ezért mindenki alig várja a cseresznyevirágot.

Mindennap szoktuk nézni az időjárás-jelentést. Ez fontos információ és szerintem nagyon nehéz lenne, ha az időjárás-jelentés nélkül élnénk. Azt hiszem, hogy mindenhol van valami különleges időjárás-jelentés. Ha van lehetőségem arra, hogy más országban lakjak, szeretném megfigyelni az ottani különleges időjárás-jelentést.

Időjárás és pszichológia

Tavasszal ok nélkül is nagyon jól érezzük magunkat, de májusban pedig búskomorak, és júniusban is melankolikusak leszünk (de én nem, hiszen júniusban van a születésnapom! ). Ősszel újra jól érezzük magunkat...

Ez szerintem azt mutatja, hogy az időjárás nagyon mély kapcsolatban van az elménkkel. Én nagyon kíváncsi vagyok a pszichológiára, így kicsit kutattam erről, és néhány érdekes információt találtam. Szeretném röviden bemutatni azokat és a saját gondolataimat a témáról.

Először is a pszichológiai tanulmányok szerint az időjárás és az elménk között talán van valami kapcsolat (persze van néhány szakember, akik azt mondják, hogy nincs kapcsolat). A tanulmányok szerint különösen a páratartalom, a hőmérséklet és a napos idő hat ki az elménkre. Például nagyon nedves időben nem tudunk elég jól koncentrálni, a meleg idő miatt agresszívek leszünk, és amikor több a napsütés, akkor több pozitív gondolatunk van. Valóban a bevezetőben én is azt mondtam, hogy tavasszal, amikor sokat süt a nap, kicsit optimistábbak leszünk, júniusban pedig, amikor végig esik az eső, kicsit elveszítjük a kedvünket.

ts_1.jpg

Egyébként miközben erről a témáról kutattam, egy dolog nagyon nyugtalanított. Miért érezzük a „gogacubjó”-t, ezt a sajátos japán lelki betegséget, ami olyan mint egy enyhe depresszió? A május nem túl nedves, az idő nem lesz hirtelen túl meleg lesz vagy hideg, és a napsütés is sok. A gogacubjó nincs kapcsolatban az időjárással?

Gogacubjó csak Japánban van (amikor ezt megtudtam, akkor nagyon meglepődtem). A gogacubjó azt jelenti, hogy olyan szellemi betegség, ami azért alakul ki, mert valaki nem tud az új környezethez alkalmazkodni. Általában tavasszal a környeztünk nagyon más lesz, és az új környezethez nem tudunk alkalmazkodni, ráadásul a Golden Week ünnepek után az ember hirtelen tele van fáradtsággal, és az egészségünk vagy az elménk ok nélkül legyengül. Tehát főleg az okozza a gogacubjó-t, hogy az ember nem tud alkalmazkodni az új környezethez, de azt találtam, hogy egy tanulmány szerint a gogacubjó-ra az időjárás is kihat. Májusban nincs nagy időjárás-változás, de sok kicsi változás van. Ezeket nem vesszük észre, de akaratlanul kihat ránk. Ilyen kicsi időjárás-változások és az előző környezeti faktor miatt alakul ki a gogacubjó.

Ez a téma nekem nagyon érdekes volt. Nagyon különböző elemek hatnak ki az emberi pszichológiára, az emberi lélektan nem zárul le az emberrel. Valami, amivel látszólag semmi kapcsolat sincs, mégis meglepő kapcsolatban van az emberi lélekkel. Más szóval az emberi pszichológiára minden kihat. Szerintem sokszor nem a látható dolgokban, hanem éppen a láthatatlan dolgokban rejtőzik valami fontos vagy rejtelmes dolog. Persze ezt nem tudom biztosan, de szeretném ezt hinni. Újra elgondolkodtam a pszichológia komplexitásán, és egyre jobban érdeklődöm a téma iránt.

A hagyományos japán lakás

Amikor Magyarországon és Amerikában voltam, nagyon meglepődtem, hogy külföldön nagyon más lakások vannak. Így ebben a dolgozatban szeretném bemutatni a japán hagyományos lakást.

Először is a japán időjárás elég különleges. Japán nyáron elég meleg a nedvesség miatt és télen hideg az erős északi szél miatt. Hogyan alkalmazkodtak ehhez a japánok?

A japán lakás padlója általában fából készül, és a föld és a padló között szabad helyet hagynak, hogy a föld nedvessége miatt ne legyen meleg a földszint. Ezt a helyet juka szitának hívják, ami magyarul azt jelenti „a padló alatt”. Ez a hely néha elárad, amikor sok eső esik.

A padlóra, ahova az emberek ülnek, mi tatamit teszünk, ami olyan mint egy vastag matrac. Ezt egy növényből készítik, amit Kumamotóban termesztenek a legtöbbet. Csak a japánok használják ezt a dolgot, és körülbelül ezer év óta van. Erre a helyre nem széket szoktunk tenni, hanem zabutont, ami olyan, mint egy vékony párna. Így Japánban a lakásban nem viselnek cipőt. Ez nagy különbség a külföldi országokhoz képest. Tehát amikor külföldi lakásban vagyok, mindig le akarom venni a cipőt.

Azt mondtam, hogy Japánnak különleges éghajlata van. És az északi part és a déli part között hatalmas különbség van. Az északi parton télen sok hó esik, így a ház teteje gyakran meredek, hogy a hó magától lecsússzon róla. A hó miatt néha nem lehet belépni a házba, így sok háznak két bejárati ajtaja van. Inkább a déli parton nem szokott esni a hó télen. Okinawában nagyon sok tájfun jön nyáron, így a házat kőkerítéssel veszik körül, hogy megállítsa az erős szelet. És a tájfunon kívül keveset esik az eső, tehát sok lakásnak van nagy víztározója.

De a második világháború után a japánok a hagyományos japán életről inkább nyugati életre váltottak át. Így hagyományos lakás már nagyon kevés Japánban. A nem japános, nem nyugati lakások száma növekszik, ami japán különlegesség. Ez az egyik jó tulajdonsága Japánnak.

Sok információt kerestem, hogy ezt a dolgozatot megírjam, és sok új dolgot tudtam tanulni. Én japán vagyok, így szeretném a japán kultúra sok részletét megismerni, hogy be tudjam mutatni a külföldieknek, és több embert érdekelje Japán.

K. Ch.

Különbségek az okinawai és hokkaidói hagyományos építkezés között

Japánban vannak nagyon meleg területek és nagyon hideg területek. Okinawában, a legdélebbi megyében, nyáron kb. 29 fok van átlagosan, délen pedig 19 fok. Hokkaidóban, a legészakibb megyében pedig nyáron átlagosan 22 fok, és télen -3.6 fok van. Japánban ha más területre megyünk egy évszakban, akkor ilyen nagy különbséget lehet tapasztalni. Más területen más típusú lakások vannak vagy ugyanolyanok? Lássuk a különbségeket Okinawa és Hokkaidó lakásai között.

Először, Okinawáról írok. Okinawa a legdélebbi helyen helyezkedik el Japánban, ezért egész évben meleg van és nyáron gyakran jön tájfun. Ott a ház déli oldalán nagy az ablak, hogy jól befújjon a szél szobába. És van egy nagy tornác. Ez megvéd az erős napfény és az eső ellen. E miatt a tornác miatt nyáron nem túl sok napfény jön a szobába, és télen pedig a fény az ablaktól távoli helyig is elér.

A hagyományos okinawai házak általában alacsonyak, mert Okinawába sokszor jön tájfun, és ha magas a ház, akkor könnyen ledőlhet az erős szél miatt. A tradicionális háztetőt a ryúkyú-aka-gawara nevű különleges csempével készítik. A csempét habarccsal rögzítik. Ennek köszönhetően a tetőről nehezen esik le a csempe, és véd a hatalmas szél ellen, mert a habarcs miatt a súlya is nagyobb.

A következő részben Hokkaidóról írok. Hokkaidóban télen nagyon hideg van, ezért nagyon fontos, hogy a lakás a hó és hideg ellen megvédje az embert. A hokkaidói lakásoknak is nagy ablakai és bejárata van a déli oldalon, mint Okinawában. De az északi oldalon nincs ablak vagy csak nagyon kis ablak van, mert ott túl hideg van. Az ablakok általában két vagy több rétegűek, hogy védekezzenek a hideg ellen. A tetőnek két fajtája van. Egyik a meredek nyeregtető. Az ilyen tetőről automatikusan leesik a hó. De ez a fajta kicsit veszélyes, mert a gyalogosokra hirtelen leeshet egy nagy adag hó. A másik forma a lapos tető. Ez viszonylag újabb modell. A hó nem esik le automatikusan, így a lakóknak kell elvinni a havat a tetőről. Azonban mostanában egy még újabb modell is létezik. Ez simának tűnik, de igazából enyhén lejt. Az ilyen típusű tetőről nem kell elvinni a havat, mert a tetőben van egy villanykályha és a kályha felolvasztja a havat. Okinawában a tetőt csempével készítik, Hokkaidóban pedig vassal. Ez azért van, mert a csempés tetőről nehezen esik le a hó, és könnyen összedől. A falban, a mennyezetben és a padlóban hőszigetelő anyagokat használnak a hideg ellen. Mostanában olyan házak is vannak, ahol központi fűtést használnak.

Okinawa és Hokkaidó is Japánban van, de a lakások szerkezete nagyon más a két tartományban. Más hely, más lakás.

M. K.

süti beállítások módosítása