A házasságot általában ellenkező neműek kötik. De vannak azonos nemű párok is. A mai japán törvények tiltják az azonos neműek házasságát. Ha ellenkező nemű pár köt házasságot, akkor lehet örökölni, és eltartottként felmentést kapni az adó alól. De az azonos nemű pároknak nem engedik ezt, így ők problémákkal szembesülnek.

De a közelmúltban nagy változás történt. A tokiói Sibujában 2015. november 5-dikén elkezdtek „párkapcsolati igazolást” kiállítani az azonos nemű párok számára. Ez a dokumentum igazolja, hogy az azonos neműek párok olyan kapcsolatban vannak, amely nem különbözik az ellenkező nemű párok kapcsolatától. Ennek köszönhetően az azonos nemű pároknak lehet életbiztosítást kötni és jelzálogkölcsönt felvenni, ha a cégek is engedik. És az igazolás más lehetőséget is ad. Az azonos nemű pároknak eddig nehéz lehetett házat bérelni, mert az azonos nemű pár nem család. De az igazolvány talán ezt is megkönnyíti.

Ellenzők is vannak. Például van olyan ember, aki azt mondja, hogy ha megengedik az azonos neműek házasságát, akkor az problémákat okoz a gyerekekkel kapcsolatban. Az azonos neműeknek nem lehet közös gyerekük, a mai Japánban pedig egyre kevesebb lesz a gyerek. Ha több lesz az azonos nemű pár, akkor még kevesebb lesz a gyerek. És ha egy olyan pár egy másik férfitől vagy nőtől kap spermiumot vagy petesejtet és gyereke lesz, akkor a gyereknek nem lesz apja vagy anyja a családban. Azt mondják, hogy emiatt a gyerek szenved.

De olyanok is vannak, akik azt gondolják, hogy a „párkapcsolati igazolás” jó ötlet. A mai Japánban még mindig van előítélet az azonos nemű párokkal szemben. De nekünk muszáj elfogadni a kisebbséget. Ez a „kapcsolati igazolás” az egyik nagy és jó változás az előítéletek ellen.

A „párkapcsolati igazolás” még nem enged örökölni, és eltartottként felmentést kapni az adó alól és más problémák is maradnak. De azt gondolom, hogy a szerelemben nincs különbség az ellenkező neműek és az azonos neműek között. Jó lenne, ha a „párkapcsolati igazolásnak” köszönhetően kevesebb azonos nemű pár szenvedne az előítéletektől és könnyebben lehetne élniük a mai Japánban.

Források:

https://www.city.shibuya.tokyo.jp/est/oowada/partnership.html

http://emajapan.org/ssmqaa

http://mainichi.jp/articles/20151214/org/00m/100/018000c

http://www.huffingtonpost.jp/2015/11/04/lgbt-couple-shibuya-setagaya_n_8475140.html

A japán építőipari munkásokat, különösen azokat, akik magas helyen dolgoznak, tobi shokunak hívják. A tobi kányát, a shoku pedig foglalkozást jelent. Az állás nevének az eredetéről több magyarázat van, de az egyik legnépszerűbb magyarázat az, hogy ők szó szerint gerendáról gerendára repültek, mint a madarak. És a másik magyarázat szerint azért így hívják őket, mert ők egy olyan eszközt használtak, ami úgy néz ki, mint a kányának a csőre. Régen, az Edo-korszakban, tűzesetekkor nem úgy oltották el a tüzet, mint most, hanem ezt az eszközt használva lerombolták az épületet. A tobi shokuk jobban tudták, hogy milyen az épületek szerkezete, vagyis hogy hogyan lehet legkönnyebben lerombolni őket. Ezért nem a tűzoltók, hanem a tobi shokuk foglalkoztak a tűzesetekkel.

2013-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Tokiót választotta a 2020-as olimpia helyszíneként. Biztos, hogy az olimpia miatt a japán gazdaság sokat javul majd: nagyon sok ember jön majd minden országból, és Japánban a munkanélküli emberek száma csökken majd. De nemcsak jótékony hatása van a tokiói olimpiának, hanem kérdések is vannak vele kapcsolatban. Lássuk ezeket a kérdéseket!

Elsősorban a katasztrófa kérdése fontos. Lehetséges, hogy nagy földrengés történik Tokióban az olimpia közben. A japán kormánynak szigorú intézkedéseket kell tennie a földrengés lehetőségével kapcsolatban. És a radioaktív sugárzás kérdése is felmerül. Valójában a tokiói radioaktív sugárzás nagyon gyenge, ezért nincs hatással az emberek egészségére, de a külföldiek aggódnak a sugárzás miatt.

A második kérdés a munkával kapcsolatos. Az olimpia miatt több munkahely keletkezne, de az új munkahelyek miatt nagyon sok munkás menne Tokióba, és a vidéki munkások száma csökkenne.

A nyelvtudás kérdése is fontos. Sok japán nem annyira jól beszél angolul, de persze nagyon sok külföldi jönne Japánba az olimpia közben. A japánoknak, különösen a tokiói japánoknak, többet kell gyakorolniuk az angol nyelvet. És több angolul írt táblát kell elhelyezni a városban.

Az is fontos kérdés, hogy a japán politikusok mit mondanának és ígérnének a világnak. A japán politikusok sokszor kétértelműen beszéltek az atomenergiával kapcsolatos kérdésekről. Emiatt a külföldiek nagyon aggódnak, ezért a japán politikusoknak egyértelműen el kell magyarázniuk, hogy mit gondolnak erről.

Végül, de nem utolsósorban, fontos kérdés, hogy sok japán van, aki a tokiói olimpiára nem egy sporteseményként, hanem csak a gazdaságra jó hatással levő eseményként tekint. Néhány szakember ezt nagyon fontos kérdésnek tekinti. A japánok az olimpián keresztül azt akarják megmutatni, hogy mennyire fejlett Japán. Persze ez is fontos, mert Japán a 2011-as nagy földrengés miatt nagyon sokat szenvedett és sok segítséget kapott az egész világból, így az újraszülető Japánt be kell mutatni és köszönetet kell mondani a világnak. De eredetileg az olimpia nem gazdasági dolog, hanem csak egy sportesemény. Erre is gondolniuk kell a japánoknak.

Még 5 év van hátra a tokiói olimpiáig és még sokat kell tennünk az olimpiáért!

Források

http://dancewithyou.jp/2020tokyo_olympicgames-23-1435.html

http://ccoichi.blog.so-net.ne.jp/2014-10-24-3

 A. M.