Mostanában Japánban sok lakás betonból van, és egyre kevesebb az eredeti hagyományos japán lakás. A hagyományos japán lakás általában fából készül, és az alakja teljesen más, mint az európai lakásé. Szerintem különösen a szoba más. A hagyományos japán szobát wasicunak mondjuk. Ennek van néhány jellemzője. Ezekről fogok írni.

Az első jellemző a tatami. A wasicu padlója nem fapadló, hanem tatami. A tatami az igusza nevű növényből készített négyszög alakú anyag. Egy szobában néhány tatamit használunk. E miatt a wasicuban jó igusza illat van és nincs szükség cipőre vagy papucsra, csak mezítláb kényelmesen tudunk lenni, és szőnyeg és szék nélkül tudunk ülni és feküdni tatamira. A tatami a hangot is elnyeli. A jó illatú és csendes helyen jól ki tudjuk pihenni magunkat. És a tatamik elrendezésére is van szabály. Általában úgy rendezzük el őket, hogy ne találkozzon egy helyen négy tatami csúcs. Ünnepléskor is így rendezzük el. De temetéskor vagy valami szomorú rendezvényen úgy rendezzük el őket, hogy minden tatami egy vonalban legyen. A templomban is így csináljuk.

A második jellemző a sózi és a fuszuma. A sózi olyan, mint a wasicu ajtaja vagy ablaka. A kerete fából készül és oda papírt ragasztanak, ezért átereszti fényt. A papír miatt nem túl erős a fény, pont jó világosságot kaphatunk. A fuszumát a szobák közötti válaszfalként használjuk. A fuszuma kerete is fából van, és papírt ragasztanak rá, de nem ereszti át a fényt. Olyan fuszuma is van, amin szép rajzolt kép van.

A harmadik jellemző dolog a tokonoma. A tokonoma a wasicu sarkában lévő terület. Ide dísztárgyakat teszünk, olyanokat, mint a kakeziku (olyan mint egy kép vagy kalligráfia), vagy ikebana. Régen, amikor magasabb pozíciójú ember jött vendégként, a vendéglátó dísztárgyakkal mutatta a vendég hatalmát. Szerintem ez nagyon japános szokás. De mostanában nem sok wasicuban van tokonoma.

Ezeken kívül is van még néhány jellemző tulajdonsága a wasicunak. Én azt gondolom, hogy a wasicu a tipikus japán karaktert és szokásokat mutatja. Sajnos mostanában kevesebb lett a wasicuk száma, mint régen. De van olyan ember, aki egy európai stílusú szobába japános tárgyakat is elhelyez (például tatami ágy stb.) Véleményem szerint a mai japánok élete európaias lett, de nem akarják elfelejteni a japánságot.

O. A.

Amikor Magyarországon és Amerikában voltam, nagyon meglepődtem, hogy külföldön nagyon más lakások vannak. Így ebben a dolgozatban szeretném bemutatni a japán hagyományos lakást.

Először is a japán időjárás elég különleges. Japán nyáron elég meleg a nedvesség miatt és télen hideg az erős északi szél miatt. Hogyan alkalmazkodtak ehhez a japánok?

A japán lakás padlója általában fából készül, és a föld és a padló között szabad helyet hagynak, hogy a föld nedvessége miatt ne legyen meleg a földszint. Ezt a helyet juka szitának hívják, ami magyarul azt jelenti „a padló alatt”. Ez a hely néha elárad, amikor sok eső esik.

A padlóra, ahova az emberek ülnek, mi tatamit teszünk, ami olyan mint egy vastag matrac. Ezt egy növényből készítik, amit Kumamotóban termesztenek a legtöbbet. Csak a japánok használják ezt a dolgot, és körülbelül ezer év óta van. Erre a helyre nem széket szoktunk tenni, hanem zabutont, ami olyan, mint egy vékony párna. Így Japánban a lakásban nem viselnek cipőt. Ez nagy különbség a külföldi országokhoz képest. Tehát amikor külföldi lakásban vagyok, mindig le akarom venni a cipőt.

Azt mondtam, hogy Japánnak különleges éghajlata van. És az északi part és a déli part között hatalmas különbség van. Az északi parton télen sok hó esik, így a ház teteje gyakran meredek, hogy a hó magától lecsússzon róla. A hó miatt néha nem lehet belépni a házba, így sok háznak két bejárati ajtaja van. Inkább a déli parton nem szokott esni a hó télen. Okinawában nagyon sok tájfun jön nyáron, így a házat kőkerítéssel veszik körül, hogy megállítsa az erős szelet. És a tájfunon kívül keveset esik az eső, tehát sok lakásnak van nagy víztározója.

De a második világháború után a japánok a hagyományos japán életről inkább nyugati életre váltottak át. Így hagyományos lakás már nagyon kevés Japánban. A nem japános, nem nyugati lakások száma növekszik, ami japán különlegesség. Ez az egyik jó tulajdonsága Japánnak.

Sok információt kerestem, hogy ezt a dolgozatot megírjam, és sok új dolgot tudtam tanulni. Én japán vagyok, így szeretném a japán kultúra sok részletét megismerni, hogy be tudjam mutatni a külföldieknek, és több embert érdekelje Japán.

K. Ch.

Japánban azt mondják, hogy nem szabad az ajtóküszöbre és a tatami szélére rálépni. Gyerekkorunk óta sokszor hallottuk ezt a szülőktől, és már hozzá vagyunk szokva, hogy ne lépjünk rá az ajtóküszöbre és a tatami szélére.

Öt lehetséges magyarázata van ennek a szokásnak.

Megtiszteljük a házat és a gazdáját.

Az ajtóküszöböt és a tatami szélét a ház szimbólumának tartják. Ha rálépünk, azt jelenti, hogy magára a házra vagy a ház gazdájára is rálépünk, mert a család rangját mutatja a tatami széle és gyakran a család címerét rakták (és rakják) ide.

Védjük magunkat.

Régen a nindzsák a tatami alá bújtak. A tatami szélétől vagy az ajtóküszöbtől látszó kis fényből látták, hogy hol van a ház gazdája, és alulról kiszúrtak egy késsel. Sok szamuráj veszítette el így az életét, innen származik a szabály.

Nem akarjuk zavarni a hely rendjét.

Az ajtó küszöbnek olyan szerepe van, hogy elválasztja egymástól a külső világot és az otthont vagy szobát és a folyosót, a tatami széle pedig a vendéget és a ház gazdáját. Így nem szabad rálépni a kettő közötti határra, nehogy megzavarjuk a hely rendjét.

Nem akarunk rálépni rá a gyerekre.

Ez egy kicsit félelmetes ok. Az Edo-korszakban ha egy egyéves gyerek meghalt, nem rendeztek temetést, hanem a ház alá temették el. Csak két évesnél nagyobb gyereket vittek el a templomba és rendeztek temetést. Ráadásul az Edo-korszakig a hét évesnél kisebb gyereket isten gyerekének hívták. E szerint a magyarázat szerint innen származik, hogy nem szabad rálépni az ajtó küszöbre.

Rendben tartjuk a házat.

Nagyon praktikus ok. Ha sokszor rálépünk az ajtó küszöbre, elkopik és eldeformálódhat a ház kerete és nem nyílik ki és nem záródik be simán az ajtó.

Sok lehetséges oka van, hogy miért nem szabad rálépni az ajtóküszöbre és a tatami szélére, de szerintem mindegyikben van igazság. Lehet, hogy az összes babona összekeveredett és ezekből jött létre a mai illemszabály.

E. A.

Manapság Japánban sok modern lakás van, amelyek az európai vagy amerikai stílusú lakásokra hasonlítanak. Azonban a japán stílusú szoba is népszerű még. Nem annyira ritka, hogy a modern stílusú lakásban is legalább egy japán szoba van. Miért szeretjük a japán szobát?

Hagyományosan a japán szobának sok funkciója van. Például nappaliként, hálószobaként és vendégszobaként is használhatjuk a szobát. Ezenkívül az oltárt is ebbe a szobába tesszük. A buddhisták kis otthoni oltárt szoktak tenni a saját lakásukba. A szobában ilyen sok fajta dolgot lehet csinálnunk.

A japán szoba előnye, hogy nem teljesen különül el a lakás többi részétől, szóval meg lehet tartani a jó hangulatot, ha egy modern lakásban van. Ehhez fontos a tipikus ajtó. Ez az ajtó nem a szokásos ajtó, hanem a tolóajtó egy fajtája. Ez persze egy japános, fából készített ajtó, amin négyzet alakú rácsok vannak, és mindkettő oldalára papírt ragasztunk. Mondhatjuk, hogy ez nem igazi ajtó, és kicsit hasonló egy függönyhöz. Szóval a japán szoba ajtaja nem vágja el egymástól a modern területet és a hagyományos területet, ezért a hagyományos szoba könnyen beleillik a modern lakásba.

A japán szobának biztos fontos része a tatami. A tatami egy növényből készül, ezért nagyon kényelmes és jól illik a párás japán időhöz. Akkor sem lesz kényelmetlen, amikor nagyon meleg és párás az idő.

És miért nincs hagyományos stílusú szoba a magyarországi modern lakásokban? Azt hiszem, hogy a magyar hagyományos szobákat vagy lakásokat teljesen más anyagból vagy stílusban kell építeni. A japán szobát készíteni pedig nem nehéz a modern lakásban, mert a tatamit és a fusumá-t (a tolóajtót) könnyen be lehet építeni anyagként vagy stílusként.

Mint már említettem mi, japánok a szokásaink miatt szeretjük a japán szobát. Sok időt szoktunk ott tölteni és nagyon jól érezzük magunkat. Például a japán fürdőszobáról is el tudjuk mondani, hogy főleg az európai szokásokat követjük, de a fürdőkád még fontos nekünk, és a legtöbb embernek nem elég csak zuhanyozni.

Szóval, ha a modern életmódot követjük is, mégis fontos dolog a japán szoba a japánoknak.

Y. N.