Magyar szakosok Japánban


Az internet előnyei és hátrányai

Az internetes technológiák egyre fejlettebbek lesznek a mai világban. Mostanában mindent lehet csinálni az interneten, például vásárolni, rendelni stb. Az internet persze sok jót is ad nekünk, de problémákat is okoz. Ebben a dolgozatban mind az internetes technológiák hasznáról mind a problémáiról fogok írni.

Először az internet hasznosságáról szeretnék írni. A legjobban akkor érzem az internet hasznát, amikor magyarul tanulok, mert a távolság ellenére mindent lehet csinálni. Ha valami szót nem értek, gyorsan meg tudom keresni az interneten. És nem kell mindig nehéz papír szótárt hozni az iskolába. Csak okostelefonos alkalmazással egy pillanat alatt meg lehet keresni a szót. És a magyar barátaimmal is kapcsolatot lehet tartani az internetnek köszönhetően. Könnyen tudunk e-mailt és sms-t küldeni. Ráadásul egymást látva lehet beszélgetni. Egyre kisebb lesz a világ az internetes technológia miatt.

A következő részben két problémáról szeretnék írni. Az egyik, hogy a túl nagy technikai fejlődés miatt az ember semmit nem csinál saját maga. Például van néhány olyan szülő, aki nem maga vigyáz a gyerekére, hanem okostelefonnal: okostelefonos játékot ad a gyereknek. De ez rosszat tesz a gyerek mentális fejlődésének. Például a gyerek nem kezd beszélni. És gyakran írunk szöveget géppel. Ha valamit rosszul írunk, a gép önműködően kijavítja. Ezért elfelejtjük a helyesírást.

A másik probléma a közösségi oldalak. A közösségi oldalak nagyon hasznosak. Megtudhatjuk, hogy mi történik a barátainkkal. A mai világban sok ember nem tud élni a közösségi oldalak  nélkül. Olyan ember is van, aki közösségi oldalaktól függ. Mindig arra gondol, hogy mit mutasson meg másoknak a közösségi oldalakon. Csak a közösségi oldalakért csinál mindent. És olyanok is vannak, akik a másik ember közösségi oldalán látott dolgok miatt depressziósak lesznek, mert úgy látszik, mások élete sokkal jobb mint az övék. És a fiatal diákok között problémát okoznak a közösségi oldalak. Nagyon népszerűek az olyan közösségi oldalak, amivel rövid szövegeket lehet küldeni. Ezeken az oldalakon lehet csoportokat készíteni,és a csoportban titokban beszélgetni. Ez  erőszakoskodást okoz . Ha csak egy embert kihagynak a csoportból, a többiek titokban gúnyolódnak rajta. Ez mostanában súlyos probléma.

Az internet nagyon hasznos, de mindig arra kell gondolni, hogy hogyan használhatjuk helyesen.

Azonos neműek házassága Japánban

A házasságot általában ellenkező neműek kötik. De vannak azonos nemű párok is. A mai japán törvények tiltják az azonos neműek házasságát. Ha ellenkező nemű pár köt házasságot, akkor lehet örökölni, és eltartottként felmentést kapni az adó alól. De az azonos nemű pároknak nem engedik ezt, így ők problémákkal szembesülnek.

De a közelmúltban nagy változás történt. A tokiói Sibujában 2015. november 5-dikén elkezdtek „párkapcsolati igazolást” kiállítani az azonos nemű párok számára. Ez a dokumentum igazolja, hogy az azonos neműek párok olyan kapcsolatban vannak, amely nem különbözik az ellenkező nemű párok kapcsolatától. Ennek köszönhetően az azonos nemű pároknak lehet életbiztosítást kötni és jelzálogkölcsönt felvenni, ha a cégek is engedik. És az igazolás más lehetőséget is ad. Az azonos nemű pároknak eddig nehéz lehetett házat bérelni, mert az azonos nemű pár nem család. De az igazolvány talán ezt is megkönnyíti.

Ellenzők is vannak. Például van olyan ember, aki azt mondja, hogy ha megengedik az azonos neműek házasságát, akkor az problémákat okoz a gyerekekkel kapcsolatban. Az azonos neműeknek nem lehet közös gyerekük, a mai Japánban pedig egyre kevesebb lesz a gyerek. Ha több lesz az azonos nemű pár, akkor még kevesebb lesz a gyerek. És ha egy olyan pár egy másik férfitől vagy nőtől kap spermiumot vagy petesejtet és gyereke lesz, akkor a gyereknek nem lesz apja vagy anyja a családban. Azt mondják, hogy emiatt a gyerek szenved.

De olyanok is vannak, akik azt gondolják, hogy a „párkapcsolati igazolás” jó ötlet. A mai Japánban még mindig van előítélet az azonos nemű párokkal szemben. De nekünk muszáj elfogadni a kisebbséget. Ez a „kapcsolati igazolás” az egyik nagy és jó változás az előítéletek ellen.

A „párkapcsolati igazolás” még nem enged örökölni, és eltartottként felmentést kapni az adó alól és más problémák is maradnak. De azt gondolom, hogy a szerelemben nincs különbség az ellenkező neműek és az azonos neműek között. Jó lenne, ha a „párkapcsolati igazolásnak” köszönhetően kevesebb azonos nemű pár szenvedne az előítéletektől és könnyebben lehetne élniük a mai Japánban.

Források:

https://www.city.shibuya.tokyo.jp/est/oowada/partnership.html

http://emajapan.org/ssmqaa

http://mainichi.jp/articles/20151214/org/00m/100/018000c

http://www.huffingtonpost.jp/2015/11/04/lgbt-couple-shibuya-setagaya_n_8475140.html

Japán egészségmegőrzési gyakorlatok

Sok országban vannak különleges egészségmegőrzési gyakorlatok. Például Indiában a jóga, Kínában a tajcsi. Japánban is van néhány olyan különleges szokás, ami segít az egészség megőrzésében. Ebben az írásban ezek közül kettőt mutatok be.

Az egyik a rádiótorna. Azért nevezik rádiótornának, mert eredetileg egy rádióműsor volt. Ebben a műsorban zongorakíséretet és egy hangot hallhatunk, ami megmondja nekünk, hogy hogyan kell mozogni. A rádió torna három részből áll. Az első rész a leghíresebb, minden japán ismeri. A második részt is ismerik. De a harmadikat viszont kevés ember ismeri. Ez nagyon bonyolult és nehéz mozgás. Ezért ha rádiótornát mondunk, akkor általában az az első részt jelenti. Az alábbiakban csak az első részről írok. Az első rész 13 mozgásból áll. Például olyan mozgásokból, hogy a testünket előre és hátra döntjük vagy a karunkat fölfelé és lefelé nyújtjuk. Közben mélyen lélegzünk. Nagyrészt egyszerű mozgások, ezért kisgyerekek és öregek, férfiak és nők, mindenki tudja csinálni. És sok helyen végzik. Az iskolai tornaórán először ezt csináljuk, hogy ne sérüljünk meg az óra közben. A gyárakban is csináljuk reggel. És mostanában nem csak az egészségért, hanem fogyókúraként is végezzük.

A másik japán egészségmegőrzési szokás a fürdés. Szerintem a japán fürdés különleges, különösen Európához képest. Amikor Magyarországon voltam, voltam gyógyfürdőben, de azt gondoltam, hogy az más, mint a japán fürdők, mert a japánok szeretnek nagyon meleg vízben fürdeni. És meglepett, hogy a barátaim otthon gyakran csak zuhanyoznak. A japánok nemcsak zuhanyoznak, hanem gyakran fürdenek is. Mert azt gondoljuk, hogy a fürdés jót tesz az egészségünknek. Például enyhíti a vállfájást. És fürdés közben sokat izzadunk, az is jó a bőrnek. Az egészségért és a szépségért gyakran egy különleges port vagy folyadékot teszünk a vízbe. (Ezeket nem szappanként használjuk.) Ez tovább javítja a fürdés minőségét. Ettől még jobb lesz az egészségünk és szebbek leszünk.

Ezek a japánok különleges egészségmegőrzési szokásai. Szerintem minden országban különbözik, hogy mi tesz jót az egészségnek. Ezért nem tudom, hogy a japán szokások tényleg jók-e. De ezeket hosszú ideje fontosnak tarják az emberek, ezért jó lenne, ha továbbra is fennmaradnának ezek a szokások.

Wasicu, a hagyományos japán szoba

Mostanában Japánban sok lakás betonból van, és egyre kevesebb az eredeti hagyományos japán lakás. A hagyományos japán lakás általában fából készül, és az alakja teljesen más, mint az európai lakásé. Szerintem különösen a szoba más. A hagyományos japán szobát wasicunak mondjuk. Ennek van néhány jellemzője. Ezekről fogok írni.

Az első jellemző a tatami. A wasicu padlója nem fapadló, hanem tatami. A tatami az igusza nevű növényből készített négyszög alakú anyag. Egy szobában néhány tatamit használunk. E miatt a wasicuban jó igusza illat van és nincs szükség cipőre vagy papucsra, csak mezítláb kényelmesen tudunk lenni, és szőnyeg és szék nélkül tudunk ülni és feküdni tatamira. A tatami a hangot is elnyeli. A jó illatú és csendes helyen jól ki tudjuk pihenni magunkat. És a tatamik elrendezésére is van szabály. Általában úgy rendezzük el őket, hogy ne találkozzon egy helyen négy tatami csúcs. Ünnepléskor is így rendezzük el. De temetéskor vagy valami szomorú rendezvényen úgy rendezzük el őket, hogy minden tatami egy vonalban legyen. A templomban is így csináljuk.

A második jellemző a sózi és a fuszuma. A sózi olyan, mint a wasicu ajtaja vagy ablaka. A kerete fából készül és oda papírt ragasztanak, ezért átereszti fényt. A papír miatt nem túl erős a fény, pont jó világosságot kaphatunk. A fuszumát a szobák közötti válaszfalként használjuk. A fuszuma kerete is fából van, és papírt ragasztanak rá, de nem ereszti át a fényt. Olyan fuszuma is van, amin szép rajzolt kép van.

A harmadik jellemző dolog a tokonoma. A tokonoma a wasicu sarkában lévő terület. Ide dísztárgyakat teszünk, olyanokat, mint a kakeziku (olyan mint egy kép vagy kalligráfia), vagy ikebana. Régen, amikor magasabb pozíciójú ember jött vendégként, a vendéglátó dísztárgyakkal mutatta a vendég hatalmát. Szerintem ez nagyon japános szokás. De mostanában nem sok wasicuban van tokonoma.

Ezeken kívül is van még néhány jellemző tulajdonsága a wasicunak. Én azt gondolom, hogy a wasicu a tipikus japán karaktert és szokásokat mutatja. Sajnos mostanában kevesebb lett a wasicuk száma, mint régen. De van olyan ember, aki egy európai stílusú szobába japános tárgyakat is elhelyez (például tatami ágy stb.) Véleményem szerint a mai japánok élete európaias lett, de nem akarják elfelejteni a japánságot.

O. A.

süti beállítások módosítása