Magyar szakosok Japánban


Gondolataim a tanári munkáról

2015. május 18-tól három hétig angol tanítási gyakorlaton voltam az alsó középiskolában, ahova 7 évvel ezelőtt jártam. Ez a három hét nekem nagyon fontos időszak lett. Az iskolában tanár voltam, de sokat tanultam is. Nagyon meglepődtem, hogy teljesen más az a tanár, akit a diákok elképzelnek és az igazi. A következőkben arról fogok írni, amit a tanárokról gondoltam a gyakorlat alatt.

Először is a tanárok nagyon sokat gondolnak a diákjaikra. Szerintem a diákok nem tudják ezt. Korábban én sem tudtam, de a gyakorlat alatt én is sokat gondoltam rájuk. Például a tanár sok időt tölt csak egy óra elkészítésével is. Általában, az alsó középiskolai óra 50 perces, de felkészüléshez több idő kell. Ki kell gondolni, hogy mikor mit csinálunk, mire kell figyelnem, mit kell írnom, és milyen kérdés merülhet fel. Nagyon nehéz volt kigondolnom, hogy hogyan lehet könnyen megmagyarázni a nehéz új nyelvtant. Amikor alsó középiskolai diák voltam, nem nagyon szerettem az órákat, és néha aludtam (de csak amikor nagyon álmos voltam) vagy azt éreztem, hogy ez nagyon unalmas. Most azt gondolom, hogy ez nagyon rossz dolog volt, és sajnálom.

A következő kérdés, hogy szerintem a tanároknak túl sok munkájuk van. Régebben azt gondoltam, hogy a tanári munka csak tanítás, de ez nem igaz. Valójában az alsó középiskola tanároknak egyáltalán nincs szünetük. A tanár reggel 8 órakor megérkezik az iskolába, elő kell készíteni az aznapi órákat, utána a tanterembe megy, és a diákokat tájékoztatni kell az aznapi menetrendről. Mindennap 2-5 órája van, és néha ezeknek ugyanaz a tartalma. Ha nincs órája, ügyeletet kell tartani az iskola körül, és ha baj van vagy egy diák rossz, meg kell oldani a problémát. Ebédszünetben is a tanteremben segít a diákoknak és figyel a rossz diákokra. Ha egy diák nincs ott, meg kell találni őt, és a tanárnak nincs ideje ebédelni. Óra után pedig majdnem mindennap vannak megbeszélések. Néhány tanárnak iskolai klubba is kell mennie. Elméletileg 17 óra után haza lehet menni, de senki nem tud. Van aki 21 óráig is az iskolában marad.

Szerintem a tanári munka nagyon nehéz munka, mert a tanár gyerekekkel érintkezik, akikben sok lehetőség van. Ez motiváció a tanár számára. A tanárok azt akarják, hogy a diákok okosak legyenek, érdeklődjenek valami iránt és jobb emberek legyenek. Persze nagyon nehéz is ez a munka, de nagyon megéri.

A lakásom

Most egyedül lakom, de két évvel ezelőtt még a családommal laktam egy másik lakásban. E között a két lakás között sok nagy különbség van. Ezekről a különbségekről fogok írni.

A családom háza nagy és emeletes ház. Négyen vagyunk a családomban, mindenki abban a házban lakott. Sok szoba van. Előszoba, nappali, fürdőszoba, két WC, két gyerekszoba (az enyém és a húgomé), a szüleim hálószobája, konyha, japán stílusú szoba is van. Japán stílusú szoba szerintem csak a japán házakban van, a padló tatami, amit egy növényből lehet készíteni, puha és nagyon jó illatú. A szobának nincs ajtaja, hanem fuszuma van, ami olyan, mint egy papír fal, ezt elcsúsztatjuk és ezen lépünk be vagy ki. Egy kis kert is van. Abban a kertben a kutyánk lakik. Van sok virág, növény, és egy narancsfa.

Van néhány szomszédunk, mindenki jól ismeri egymást. Egyik szomszédunk néha hoz nekünk zöldségeket és gyümölcsöket, amiket maga termesztett. Nagyon finom és friss a zöldség. Mi is adunk neki ajándékot.

Most egy nagyobb házban, de kisebb lakásban lakom. Ez egy kétemeletes ház, és körülbelül harminc ember lakik itt, de mindegyik lakás nagyon kicsi. A lakásomban csak egy nappali van, ebben a nappaliban csinálok mindent. Előszoba, fürdőszoba, WC, konyha is van, de ezek sajnos kisebbek, mint a családi házban. Azt hiszem, hogy legfeljebb két ember tud itt lakni. Nincs kert, de van egy kis erkély, és ültettem virágot egy cserépbe.

Sok ember lakik a házamban, de senkinek se tudom a nevét. Nagyon vékony a fal, ami a lakások között van, ezért könnyen hallhatom a szomszédot. Nekem csak egy szomszédom van. Nem tudom miért, de néha magában beszél és hangosan nevet.

Melyik a jó lakás?   A családom házában nagyon nagyok a szobák és sokan lehet együtt lakni. Kedves szomszédaink is vannak. Másrészt, bármikor bármit lehet csinálni a lakásomban, amiben most lakom. Ha éjfélkor jövök haza, senkit sem zavarok. Azt hiszem, hogy ez nagyon nehéz kérdés. Amikor megkívánom a szabadságot, a kis lakásomban töltöm az időt, amikor valakivel szeretnék beszélni, visszamegyek a családi házba. Ez a legjobb ötlet.

S.Ch.

süti beállítások módosítása