Szeretnék bemutatni egy szerintem nagyon érdekes japán közösségi finanszírozási projektet, ami sikeres is lett.

Japánban mostanában csökken a teát ivók száma, ezért az amakusai (Kumamoto) Matuszitaen teacég igazgatója fejébe vette, hogy tesz valamit ez ellen.  Azt találta ki, hogy delfin alakú teafiltert készít, mert azt gondolta, hogy az emberek akkor azt képzelik, hogy delfin úszik a teában és így népszerűbb lesz ez az ital. Azonnal telefonált sok cégnek, amelyik teafiltert készít, de hívásai süket fülekre találtak. De az igazgató nem adta fel. Megpróbálta egyedül megvalósítani a tervét. Nem ismerte a teafilter készítésének eljárását, így nekiállt kísérletezni. Több mint fél év múlva végül elkészült a delfin alakú teafilter!

Viszont itt még nem fejeződik be a történet. Utána ő közösségi finanszírozást indított, mert nem volt egy vasa sem az árusításhoz. Az információt SNS-en kezdte el terjeszteni. A támogatók 2.5 millió jent adományoztak. Nem hitt a szemének, amikor meglátta az összeget, ez ugyanis ötször magasabb volt, mint az eredeti célja. Végül el tudta adni a teafiltert. Az igazgató így megvalósította az álmát.

A támogatók delfin alakú teafiltert kaptak ajándékba.

Mostanság ez a termék nagyon népszerű az interneten és már nemcsak delfin, hanem macska, pillangó és csillag alakú teafiltert is lehet kapni. Sokan, különösen nők veszik ajándékként. Ennek a mesés teafilternek köszönhetően sok ember újra élvezi a teát.

K. N. 

Én most magyar nyelvet és angol nyelvet tanulok, és tavaly német nyelvet és cseh nyelvet is tanultam. Nagyon szeretek idegen nyelvet tanulni, és ezért erre az egyetemre járok, de a japánok általában nem jól tudnak idegen nyelveket (általában angolt) tanulni.

A japán oktatási módszerekkel sok probléma van. Például a japán Oktatási Minisztérium nem gondolja azt, hogy az angol társalgás nagyon fontos. Japánban a középiskolában és a gimnáziumban a tanárok csak a felvételire tanítják az angol nyelvet. Például a nyelvtant, a szókincset, és szövegértést különösen hangsúlyosan tanítják a diákoknak. A beszélgetés nem annyira hangsúlyos, mint a nyelvtan, a szókincs, és  a szövegértés. Valójában a diákok akkor is át tudnak menni a felvételin, ha csak megértik a  nyelvtant, a szókincset, és a szövegértést. A társalgás, a kiejtés, és a hallásértés csak ez után jön.

Sok japán oktatási szakember azt mondja, hogy a japán diákok azért nem tudnak beszélni angolul, mert csak nyelvtant tanulnak. Először én is ugyanígy gondoltam. Angolul és magyarul először a nyelvtanról kezdtem tanulni, és azt gondoltam, hogy ha egy új idegen nyelvet tanulok, akkor meg fogok próbálni a kezdetektől beszélgetni. Tavaly tavasszal, amikor német nyelvet kezdtem tanulni az egyetemen, egy társalgási órát választottam, de nekem nagyon nehéz volt megérteni. Azt vettem észre, hogy a nyelvtan megértése nélkül meg nem tudom érteni a társalgást sem. Nem tudom, hogy azért van-e így, mert japán vagyok.  Talán megszoktam, hogy a nyelvtannal kezdem a tanulást.

A másik probléma a japánok természete. A japánok nagyon passzívak, és emiatt nehéz lesz nekik idegen nyelvet tanulni. A nyelvórán, senki sem beszél sokat és csak akkor válaszol halkan, amikor a tanár felszólítja. Szerintem ez nem jó. Tavaly nyáron, amikor Magyarországon nyári egyetemen tanultam magyarul, a csoportban mindenki aktívan beszélt, kérdezett, és elmondta a saját véleményét. Csak a japánok voltak azok, akik nem beszéltek, csak ha a tanár felszólította őket. Akkor csodálkoztam, hogy milyen aktív mindenki. A csodálkozás után egy kicsit én is aktívabb lettem és nekem könnyű volt az órákon beszélni. A külföldön tanulás révén azt hiszem, hogy ilyen jó tapasztalatot és hatást lehet szerezni. Aktív akarok lenni.

Szerintem én sem tudok jobban megtanulni egy idegen nyelvet, mint a külföldi diákok, de szorgalmasan fogok próbálni sok módszert és meg akarok tanulni különböző nyelveket.