Szerintem, az újév a legfontosabb japán családi ünnep. Újévkor a család és a rokonok összejönnek a nagyszülőknél és együtt ünnepel. Ilyenkor sokat beszélgetnek és együtt esznek, általában oszecsit, egy japán hagyományos ételt. Három dobozban különböző étel van és mindegyiknek van jelentése. Azt hiszem, hogy régen a nők főzték és készítették, de ma már kevesebben főznek, mert az sokáig tart. Így aztán sok ember a boltban veszi meg az oszecsit vagy nem inkább nem is eszik. Az én anyukám minden évben megfőzi az oszecsit. Nagyon szeretem és mindig sokat eszem. Az újévkor a gyerekek zsebpénzt kapnak a szüleiktől, a nagyszüleiktől és a nagybátyjuktól. Gyerekek kártyáznak, miközben a felnőttek beszélgetnek. Sok ember elmegy a sintó templomba. Ott az emberek ilyeneket kívánnak, hogy, az „idén is minden menjen jól”, „menjek át a felvételi vizsgán” vagy „legyek sikeres a munkámban”. Néhány ember szerencsecédulát is húz. A cédula megjósolja, hogy neked idén jó vagy rossz éved lesz.

Én nagyon szeretem az újévet. Akkor sok finomságot ehetek, találkozhatok a nagyszüleimmel és az unokatestvéreimmel, és pihenhetek. De sajnos téli szünet nagyon rövid és nem tudok sokat pihenni.

M.

Japánban sok ünnep van. Most évente összesen 16 ünnep van, és ez a legnagyobb szám a fejlett országok között. Az 1960-as évek óta fokozatosan növekszik ez a szám. Ennek az oka az, hogy a munkaőrült Japánban szinte egyáltalán nem lehet fizetett szabadságot kapni. Sok ünnepet hoztak létre, hogy legálisan lehessen pihenni. Így Japánban azon kívül, hogy pihenni lehet, nincs fontos jelentése a legtöbb ünnepnek. Mondjuk, tavaly a Hegyek napját azért hozták létre, hogy az emberek elmehessenek a hegyekhez és köszönetet mondhassanak, de szerintem nem sokan mennek a hegyre, nem ünnepelnek semmit, inkább alszanak vagy csavarogni mennek. Nem csak a Hegyek napján, hanem a Zöld napon, a Gyerekek napján, a Tenger napján, sőt még a Sportnapon is alszanak, heverésznek és csajoznak. Sajnos az az igazság, hogy akik a szolgáltatóiparban dolgoznak, nem tudnak pihenni az ünnepeken, mert olyankor többen használják a szolgáltatásokat. Igazából én is dolgozom. Sőt, nincs más munkaszüneti nap az ünnepnapokon kívül. Úgyhogy szerintem az emberek nem is tudják, hogy mikor milyen ünnep van. Igazából nem tudom megmondani, hogy jól működnek-e a japán ünnepek.

Persze van olyan ünnep, amikor majdnem mindenki tud pihenni és amit mindenki ismer. Ez az újév, a legfontosabb ünnep Japánban. Olyankor a rokonok összegyűlnek, és a templomba mennek. Ott boldogságot, egészséget, gazdagságot, vagy bármi mást kívánnak. Én mindig azt kívánom, hogy az egész világról eltűnjön a háború, mindenki boldog legyen, és én legyek a legizmosabb az egész naprendszerben. Ennek köszönhetően minden évben egyre békésebb lett a világ. Ha békés lett a világ, az emberek hazamennek a templomból és buliznak. Különleges és egy kicsit fényűző ünnepi ételeket és italokat esznek és isznak. Ez az ünnepi étel csodálatosan nagy adag, hogy az év első három napján ne kelljen főzni a háziasszonyoknak, de általában a kisgyerekeknek nem ízlik és az öregeknek veszélyes, mert a rizstorta (mocsi) ragacsos. Igazából a gyerekeknek minden mindegy. Nekik a legfontosabb dolog az, hogy rokonoktól sok zsebpénzt kapnak. Hirtelen jó gazdagok lesznek, azután egy pillanat alatt leégnek. Én most már nem kapok egy forintot se. Ellenkezőleg mindjárt adnom kell. Erről eszembe jut, hogy már öreg vagyok.

A második legfontosabb ünnep a Sportnap, mert mostanában egyre inkább elterjed az a gondolat, hogy az izmokat karban kell tartani. Aznap mindenkinek muszáj konditerembe menni, nem szabad heverészni. Azok, akik konditeremben dolgoznak, nagyon gazdagok lesznek, így persze én is. A sörivók a gyúrás után a kocsmába mennek megmozgatni a rekeszizmokat, a heverészők pedig a túlvilágra kerülnek. Ha nincs fájdalom, nincs nyereség. Győzzük le önmagunkat!

Ha létrehozhatnék egy új ünnepet, a Zenenapot hoznám létre. Ez olyan jó nap lenne, amin a városban mindenhol zenélnek, minden koncertre ingyen lehet bemenni, ráadásul a hangszereket és a zenét nagy kedvezménnyel lehet vásárolni. Én egy dobot, egy zongorát, és egy gitárt vennék, és egész nap fesztiváloznék. Ha nincs zene, nincs élet. Robbantsuk fel a művészetet!

Sajnos az emberek annak ellenére nagyon elfoglaltak, hogy sok ünnep van. De jól akarjuk érezni magunkat. Legalább az ünnepeken éljünk boldogan!

Az ünnepekről szóló órákon engem az ételek érdekeltek nagyon. Például a pezsgő, a lencse, a hal és a szárnyasok. Elsősorban azon lepődtem meg, hogy milyen sok és különböző élelmiszer szimbolizálja a pénzt a magyar újévi szokásokban. Ha sok lencsét eszünk, akkor sok pénzünk lesz? A halpikkelyek a pénzhez hasonlítanak? A pezsgő drága, és a gazdagságot jelenti? Hát milyen nagyon szeretik a magyarok a pénzt! Érdekes.

Szerintem a japán újévben nem annyira fontos a pénz. Például a bab az oszecsiben nem a pénzt, hanem a szorgalmat jelenti (ez a „szorgalmas” jelentésű mamena melléknévből származik.) Vagy a rákkal hosszú életet, a hal tojásával sok gyereket kívánunk. Talán az oszecsiben csak a nisiki tamago („kétszínű tojás”) kapcsolódik a pénzhez, mert ez az aranyat és az ezüstöt szimbolizálja.

Újévkor a szárnyas azért érdekes, mert Magyarországon ezt nem szabad enni, de Japánban viszont lehet enni. A Cookpad, azaz a japán Mindmegette, 26 kacsa receptet és 605 csirke receptet mutat, ha „kacsa oszecsi” vagy „csirke oszecsi” kulcsszóval keresünk. Mivel a honlap 6799 oszecsi receptet mutat, a szárnyas recept nem sok, de nem is kevés. Nekem a szárnyas tilalmának az oka („elrepül a szerencse”) is érdekes volt. Szerintem a magyarok kreatívak, de egyszerre egy kicsit pesszimisták is, mert nem azt gondolják, hogy a szerencse iderepül vagy messziről szerencsét hoz egy madár.

A szárnyasokkal kapcsolatban arra is kíváncsi vagyok, hogy a tojásról mit gondolnak a magyarok. Hiszen a tojásnak nincs szárnya, de nemsokára szárnyas lesz. Mivel újévkor Japánban a tojás nagyon fontos, (a honlap 1236 tojás receptet mutat 6799 oszecsi recept közül), lehet hogy nagy a különbség Magyarország és Japán között.

Tényleg érdekes a magyar újév!

Nekem nagyon tetszik az év utolsó napja és az újév ünnepe. Japánban december 31-e és január elseje nagyon csendes. Magyarországon szilveszterkor az emberek általában a barátaikkal buliba mennek és várják az újévet, a japán emberek pedig otthon a családjukkal töltik ezt a az estét. Általában tévét néznek. Például szilveszterkor a Kóhaku utagasszent nézik. Ez egy nagyon híres és kicsit hagyományos japán zenei műsor. Minden szilveszterkor nagyon népszerű énekesek és énekesnők egy piros és egy fehér csoportra oszlanak és versengenek, hogy melyik csoport zenéje jobb.

Újévkor pedig sok ember szentélybe megy és imádkozik. A szentélyben az emberek azért imádkoznak, hogy az újév jó legyen. Aztán az egész család összejön. Otthon együtt oszecsit esznek. Az oszecsi japán hagyományos ünnepi ételeket jelent, amelyek szerencsét és hosszú életet jelentenek. Az emberek amazakét is isznak. Az amazake japán hagyományos édes rizsbor. Néha a szentélyben is lehet amazakét kapni. Nagyon szeretem az amazakét. A gyerekek pedig otoszidamát kapnak. Az otoszidama régebben mocsi volt, de most pénz. A gyerekek nagyon örülnek ennek. Általában játékot vesznek belőle. Január harmadikán pedig az emberek a Hakone váltófutást nézik a tévében. Nagyon szeretem a Hakone váltófutást nézni. Ezen a versenyen a versenyzők Hakonétől Tokióig futnak. A csapatok különböző egyetemeket képviselnek.

Magyarországon az emberek a szilvesztert és az újévet a barátokkal töltik és ezek nagyon vidám ünnepek. Japánban pedig az év utolsó napja és az újév nagyon fontos ünnepek. Ha valaki messze lakik, ezt az ünnepet akkor is okvetlenül a családjával tölti. Ezek az ünnepek nagyon fontosak a japán családoknak.

Japánban sok ünnep van, de most különösen a japán szilveszterről és újévről szeretnék írni. A japánok szilveszterkor kitakarítanak a házukban és a háziasszonyok oszecsit, ozónit és hajdinatésztát főznek. Az oszecsi hagyományos japán étel, amiben bab, gesztenye, tengeri moszat stb. van. Az ozóni hasonlít a miszo levesre, de az ozóniban mocsi is van. Az, hogy milyen ízű  az ozóni az adott vidéktől függ. Szilveszterkor mindenki otthon van és a családdal tölti a napot. Az új évet várva egy dalversenyt nézünk a tévében, amiben híres énekesek szerepelnek és a női csapat és a férfi csapat versengenek egymással. Ezután hajdinatésztát eszünk és éjfélkor visszaszámlálunk.

Újévkor oszecsit és ozónit eszünk. Újévkor sok mocsit eszünk, így nagyon kövérek leszünk. Felkeressük a rokonainkat és köszönetet mondunk nekik. A gyerekek pénzt kapnak a szüleiktől vagy a nagyszüleiktől. A családunkkal a templomba megyünk és azt kívánjuk, hogy jó év legyen nekünk az újév. A templomban omikudzsit is csinálunk. Egy dobozból választunk egy pálcát, amire egy szám van írva. Utána kapunk egy papírt, amire ugyanaz a szám van írva és megtudjuk, hogy milyen év lesz nekünk ez az év. Ha rossz év lesz, a papírt odakötözzük egy fához. Azután hazamegyünk és otthon tévét nézve pihenünk. Szerintem mindenki nagyon jól érzi magát újévkor.

Prezentáció a japán újévi szokásokról és a hagyományos újévi ételekről.