Magyar szakosok Japánban


Legalább az ünnepeken éljünk boldogan!

Japánban sok ünnep van. Most évente összesen 16 ünnep van, és ez a legnagyobb szám a fejlett országok között. Az 1960-as évek óta fokozatosan növekszik ez a szám. Ennek az oka az, hogy a munkaőrült Japánban szinte egyáltalán nem lehet fizetett szabadságot kapni. Sok ünnepet hoztak létre, hogy legálisan lehessen pihenni. Így Japánban azon kívül, hogy pihenni lehet, nincs fontos jelentése a legtöbb ünnepnek. Mondjuk, tavaly a Hegyek napját azért hozták létre, hogy az emberek elmehessenek a hegyekhez és köszönetet mondhassanak, de szerintem nem sokan mennek a hegyre, nem ünnepelnek semmit, inkább alszanak vagy csavarogni mennek. Nem csak a Hegyek napján, hanem a Zöld napon, a Gyerekek napján, a Tenger napján, sőt még a Sportnapon is alszanak, heverésznek és csajoznak. Sajnos az az igazság, hogy akik a szolgáltatóiparban dolgoznak, nem tudnak pihenni az ünnepeken, mert olyankor többen használják a szolgáltatásokat. Igazából én is dolgozom. Sőt, nincs más munkaszüneti nap az ünnepnapokon kívül. Úgyhogy szerintem az emberek nem is tudják, hogy mikor milyen ünnep van. Igazából nem tudom megmondani, hogy jól működnek-e a japán ünnepek.

Persze van olyan ünnep, amikor majdnem mindenki tud pihenni és amit mindenki ismer. Ez az újév, a legfontosabb ünnep Japánban. Olyankor a rokonok összegyűlnek, és a templomba mennek. Ott boldogságot, egészséget, gazdagságot, vagy bármi mást kívánnak. Én mindig azt kívánom, hogy az egész világról eltűnjön a háború, mindenki boldog legyen, és én legyek a legizmosabb az egész naprendszerben. Ennek köszönhetően minden évben egyre békésebb lett a világ. Ha békés lett a világ, az emberek hazamennek a templomból és buliznak. Különleges és egy kicsit fényűző ünnepi ételeket és italokat esznek és isznak. Ez az ünnepi étel csodálatosan nagy adag, hogy az év első három napján ne kelljen főzni a háziasszonyoknak, de általában a kisgyerekeknek nem ízlik és az öregeknek veszélyes, mert a rizstorta (mocsi) ragacsos. Igazából a gyerekeknek minden mindegy. Nekik a legfontosabb dolog az, hogy rokonoktól sok zsebpénzt kapnak. Hirtelen jó gazdagok lesznek, azután egy pillanat alatt leégnek. Én most már nem kapok egy forintot se. Ellenkezőleg mindjárt adnom kell. Erről eszembe jut, hogy már öreg vagyok.

A második legfontosabb ünnep a Sportnap, mert mostanában egyre inkább elterjed az a gondolat, hogy az izmokat karban kell tartani. Aznap mindenkinek muszáj konditerembe menni, nem szabad heverészni. Azok, akik konditeremben dolgoznak, nagyon gazdagok lesznek, így persze én is. A sörivók a gyúrás után a kocsmába mennek megmozgatni a rekeszizmokat, a heverészők pedig a túlvilágra kerülnek. Ha nincs fájdalom, nincs nyereség. Győzzük le önmagunkat!

Ha létrehozhatnék egy új ünnepet, a Zenenapot hoznám létre. Ez olyan jó nap lenne, amin a városban mindenhol zenélnek, minden koncertre ingyen lehet bemenni, ráadásul a hangszereket és a zenét nagy kedvezménnyel lehet vásárolni. Én egy dobot, egy zongorát, és egy gitárt vennék, és egész nap fesztiváloznék. Ha nincs zene, nincs élet. Robbantsuk fel a művészetet!

Sajnos az emberek annak ellenére nagyon elfoglaltak, hogy sok ünnep van. De jól akarjuk érezni magunkat. Legalább az ünnepeken éljünk boldogan!

Miért lett ünnep a hegyek napja?

Japánban eredetileg 15 állami ünnep volt. 2016-ban a japán kormány létrehozta az augusztus 11-i hegyek napját és így 16 állami ünnep lett. Ez lett az első ünnep augusztusban. A hegyek napja azért jött létre, hogy az emberek köszönetet mondjanak a természetnek, különösen a hegyeknek. Japánban sok természethez kapcsolódó ünnepet találhatunk a naptárban. Például március 20. körül van a tavaszi napéjegyenlőség, május 3-a a zöld nap, július harmadik hétfője a tenger napja, szeptember 22. körül az őszi napéjegyenlőség. Ekkor is a természetnek mondunk köszönetet. A tenger napja 1995-ben jött létre. És aztán az emberek azt gondolták, hogy miért nincs hegyek napja is. Nagyon érdekes, hogy ez volt a fő ok. A tenger napjának létrejötte után néhány megye létrehozta a hegyek napját, de akkor még nem volt nemzeti ünnep.

Ki akarta létrehozni a hegyek napját? Egy “hegyek napját képviselő szövetség” nevű japán csoport hozta létre, mert a hegyek napját ünneppé akarta nyilváníttatni. Eredetileg augusztus 12-ét választották a hegyek napjává, de azon a napon régen egy nagy légijármű baleset történt és sok ember halt meg. A halottak száma majdnem a legmagasabb a japán történelemben. Ezt a napot sok ember ellenezte, és augusztus 11. lett a hegyek napja.

fuji.jpg

Azért augusztusban van a hegyek napja, mert Japánban augusztusban nyár van és az emberek sokat mennek a hegyekbe hobbiként. Például Japánban van a Fudzsi hegy. Erre a hegyre csak nyáron tudunk felmenni. Néhány évvel ezelőtt, a Fudzsi hegy a világörökség része lett, azóta több ember akar felmenni a Fudzsi hegyre és a külföldieknek is nagyon érdekes és érdemes elmenni a Fudzsi hegyre, amikor Japánba utaznak. Szerintem augusztus 11. a legjobb választás. A második ok az volt, hogy augusztus közepén van obon, és sok cégnél a dolgozók már eddig is pihenhettek. Így arra gondoltak, hogy ha a hegyek napja ünnep lesz, akkor nem annyira fogja zavarni a munkát.

A diákokra nincs nagy hatással a hegyek napjának a létrehozása, mert augusztusban már nyári szünet van, de a dolgozók könnyen tudnak pihenni ez alatt a rövid nyári szünet alatt.  

süti beállítások módosítása