Én kagosimai vagyok, ahol egy nagyon híres vulkán van. Ezt a vulkánt Szakuradzsimának hívják. A Szakuradzsima Kagosima egyik jelképe. A szülővárosomban, Kagosima városban, mindenhonnan lehet látni a Szakuradzsimát. A kagosimaiak mindennap ezt a vulkánt nézve élnek. Ez a látvány fönséges és nagyon szép, de a vulkánnak nem csak pozitív oldala hanem negatív oldala is van. A következőkben a Szakuradzsima által okozott károkról és a vulkán előnyeiről szeretnék írni.

A Szakuradzsima működő vulkán. Amikor gimnazista voltam, körülbelül egy héten háromszor esett a hamu. Ez a hamu nagyon sok bajt okoz. Amikor gimnáziumba jártam, a hajam nagyon száraz lett, ha fújt a szél, nagyon fájt a szemem, és ha esett az eső, egyenruhámon szürke pöttyök lettek. A családom is szenved a hamu miatt. A ház külső fala, teteje és előszobája mindig nagyon piszkos lesz. Az anyukámnak sokat kell söpörni. És nem tud kint kiteregetni. Az autó is nagyon piszkos lesz. Az apámnak gyakran kell mosnia. A fekete színű macskám is szürke lesz. Ő nem szereti a vizet, de le kell zuhanyozni őt. A kagosimaiaknak mindennap nézniük kell a hamuról szóló időjárás-jelentést is. Az általános időjárás után, óráról órára bemutatják, hogy hogyan változik a Szakuradzsima felett a szél iránya és hogy esik-e majd hamu. Általában ezt az időjárást nézve dönti el az ember, hogy mikor mos vagy hogy hova megy hétvégén. Ezért szerintem a hamu fontos része a kagosimaiak életének. Manapság a Szakuradzsima majdnem mindennap vadul kitör. Azt hallottam, hogy most kicsit veszélyes a helyzet. Idén már körülbelül 700-szor tört ki. Ez a szám rendellenes. Muszáj gondolni arra, hogy hogyan cselekszik és hova menekül az ember, ha esetleg egy hatalmas kitörés történik.

De a Sakuradzsimának köszönhetően, sok turista jön Kagosimába. Nagyon fönséges és szép tájat láthatnak. A turisták, akik még soha sem láttak vulkánt, nagyon csodálkoznak a kitörésen. A Szakuradzsima nem csak egy vulkán, hanem egy sziget is. A hamu táperejének köszönhetően gazdag természet van a környéken. A sziget körül nagyon kényelmes futni vagy biciklizni. És sok nagyszerű természetes termálfürdőbe is tudunk menni. A turistáknak a szunamusi fürdőt ajánlom. Az ember bemegy a meleg homokba és hosszú időre belefekszik, így a test középről tud felmelegedni. A vulkán és a termálfürdő között mély kapcsolat van, emellett a vulkánnak köszönhetően sok termékeny föld és forrásvíz is van. Mindennap szenvedünk a hamutól és néha veszélyes a Szakuradzsima , de a kagosimaiak életének elengedhetetlen része ez a vulkán.

Néha arra gondolok, hogy milyen lett volna az életem, ha más karra iratkoztam volna be. Persze most már hiába beszélek erről, de nekem érdekes gondolkodni a "másik önmagamról". Arról szeretnék gondolkodni, hogy mi történt volna, ha tudományos karon tanultam volna tovább.

Amikor gyerek voltam, nagyon szerettem nézni a csillagokat. Mivel Jakusima szigetén nevelkedtem, ami nagyon vidéken van, nagyon szép éjszakai égboltot nézhettem. Kíváncsi voltam, milyen a világűr. Gyakran olvastam képeskönyveket a világűr keletkezéséről. Amikor általános iskolába jártam, a természetismeret órán tanultam először a világűrről. Nehéz volt elképezni hogyan mozog a Föld vagy a Hold, de engem nagyon izgatott. A jövőben űrhajós akartam lenni.

Amikor középiskolába és gimnáziumba jártam, felvettem a földtan órát, sokat tanultam, és engem nagyon érdekelt a Neptunusz. Kíváncsi voltam, miért sugároz ez a bolygó ilyen szép kékes fényt. Sokat kutattam a Neptunuszról önállóan. Amikor másodéves gimnazista voltam, muszáj volt eldönteni, hogy humán vagy természettudományos tagozatra megyek. Mivel nemcsak a földtant szerettem, hanem az angolt, a világtörténelmet és a földrajzot is, nagyon nehéz volt eldönteni, hogy melyik tagozatra menjek. De nekem a matematika nem volt könnyű és nem szerettem. A tanár azt mondta, hogy ha nem szerettem a matematikát, szerinte a tudományos tagozat nehezen menne. Sokat gondolkodtam és végül humán tagozatra mentem. A gimnáziumban tudtam földtant tanulni, de az egyetemen nem. Mivel most nagyon érdekes dolgokat tanulok az egyetemen, nem sajnálom ezt, azonban néha szeretnék tanulni a világűrről és arra gondolok, hogy milyen lett volna a másik egyetemi életem.

Szeretném elképzelni ezt. Ha a tudományos tagozat mellett döntöttem volna, talán a természettudományi kar földtan szakára mentem volna. Kicsit szenvedtem volna a matematikával, de más órák nagyon érdekesek lettek volna. A diplomamunkám a Neptunuszról írtam volna. Az egyetem elvégzése után a JAXÁ-nál fogok dolgozni, ahol Japánban a világűrt kutatják. Nagyon rajongok ezért a szervezetért. Mennyire csodálatos lenne, ha tényleg a JAXÁ-nál tudnék dolgozni! Kicsit sajnáltam, hogy ez nem lehetséges, de utánanéztem ennek és megtudtam, hogy humán végzettségű emberként is tudok ott dolgozni. Nem közvetlenül tudok foglalkozni a világűrrel, azonban nagyon örülök, hogy lehetőségem van erre. Mivel engem érdekel az utazás, a fordítás és a külkereskedelem is, még nem tudom, milyen foglalkozást fogok választani, de a világűrrel kapcsolatos munkát is szeretném számításba venni.

A japán iskolarendszert szeretném bemutatni. Sok különbség van a japán iskola és a magyar iskola között.

Japánban 3 évestől 5 éves korig sok gyerek jár óvodába, de nem mindenkinek kell járni. Az óvodában a gyerekek énekelnek és rajzolnak. Ők a társadalmi rendszert is meg tudják tanulni. Japánban sok magánóvoda van. A gyerekeknek egyenruhát kell viselni, amikor az óvodába mennek, de amikor megérkeznek, ott az egyenruhából munkaruhába kell átöltözni, mert a ruhájuk napközben piszkos lesz.

6 évestől 12 éves korig a gyerekek általános iskolába járnak. Itt általános műveltséget (matematikát, nyelvtant, technikát, ének-zenét stb.) tanulnak. Magániskola és állami iskola is van Japánban. A magániskolában a diákoknak egyenruhát kell viselni és fekete iskolatáskát kell hordani. Az állami iskolában pedig a diákoknak nem kell egyenruhát viselni. Mindkét fajta általános iskolában a diákok együtt ebédelnek az iskolában. Az étlapot dietetikus állítja össze, ezért a szülőknek nem kell aggódniuk.

13 évestől 15 éves korig a gyerekek alsó középiskolába járnak. Japánban a gyerekeknek az alsó középiskoláig kell iskolába járni. Ezt iskolakötelezettségnek hívjak. Az alsó középiskola hasonlít a felső középiskolára. Kettő fajta van. A magániskolában van egyenruha, és sok diák jár az iskolába vonattal. Az állami iskolában is egyenruha van, de a gyerekek gyalog mennek, mert az iskola közel van az otthonukhoz. Néha a magániskolai diákoknak nem kell egyenruhát viselni.

16 évestől 18 éves korig a japán gyerekek felső középiskolába járnak. Itt is kettő iskola fajta (magán és állami iskola) van, de hasonlítanak egymásra. Sok diák a továbbtanulást választja, ezért sokat kell tanulni az egyetemi felvételi vizsgára.

19 évestől 22 éves korig a diákok egyetemre járnak. Az egyetemeken különböző egyetemi karok (orvostudományi, műszaki, bölcsészettudományi, közgazdaságtudományi kar stb.) vannak. Persze az egyetemből is kettő fajta van. Nagy különbség van a magán és állami egyetem tandíja között. Japánban a magánegyetemek tandíja kb. 1 millió jen, de az állami egyetemek tandíja csak kb. ötszázezer jen. A magánegyetemek tandíja nagyon drága, ezért aki nem ment át az állami egyetem felvételi vizsgáján, annak egy évig sokat tanulni és újra megpróbálhatja a vizsgát.

Nagy különbségek vannak a japán és a magyar iskola között. Szerintem ez nagyon érdekes.

K. M.