Amikor Magyarországon és Amerikában voltam, nagyon meglepődtem, hogy külföldön nagyon más lakások vannak. Így ebben a dolgozatban szeretném bemutatni a japán hagyományos lakást.

Először is a japán időjárás elég különleges. Japán nyáron elég meleg a nedvesség miatt és télen hideg az erős északi szél miatt. Hogyan alkalmazkodtak ehhez a japánok?

A japán lakás padlója általában fából készül, és a föld és a padló között szabad helyet hagynak, hogy a föld nedvessége miatt ne legyen meleg a földszint. Ezt a helyet juka szitának hívják, ami magyarul azt jelenti „a padló alatt”. Ez a hely néha elárad, amikor sok eső esik.

A padlóra, ahova az emberek ülnek, mi tatamit teszünk, ami olyan mint egy vastag matrac. Ezt egy növényből készítik, amit Kumamotóban termesztenek a legtöbbet. Csak a japánok használják ezt a dolgot, és körülbelül ezer év óta van. Erre a helyre nem széket szoktunk tenni, hanem zabutont, ami olyan, mint egy vékony párna. Így Japánban a lakásban nem viselnek cipőt. Ez nagy különbség a külföldi országokhoz képest. Tehát amikor külföldi lakásban vagyok, mindig le akarom venni a cipőt.

Azt mondtam, hogy Japánnak különleges éghajlata van. És az északi part és a déli part között hatalmas különbség van. Az északi parton télen sok hó esik, így a ház teteje gyakran meredek, hogy a hó magától lecsússzon róla. A hó miatt néha nem lehet belépni a házba, így sok háznak két bejárati ajtaja van. Inkább a déli parton nem szokott esni a hó télen. Okinawában nagyon sok tájfun jön nyáron, így a házat kőkerítéssel veszik körül, hogy megállítsa az erős szelet. És a tájfunon kívül keveset esik az eső, tehát sok lakásnak van nagy víztározója.

De a második világháború után a japánok a hagyományos japán életről inkább nyugati életre váltottak át. Így hagyományos lakás már nagyon kevés Japánban. A nem japános, nem nyugati lakások száma növekszik, ami japán különlegesség. Ez az egyik jó tulajdonsága Japánnak.

Sok információt kerestem, hogy ezt a dolgozatot megírjam, és sok új dolgot tudtam tanulni. Én japán vagyok, így szeretném a japán kultúra sok részletét megismerni, hogy be tudjam mutatni a külföldieknek, és több embert érdekelje Japán.

K. Ch.

Japánban vannak nagyon meleg területek és nagyon hideg területek. Okinawában, a legdélebbi megyében, nyáron kb. 29 fok van átlagosan, délen pedig 19 fok. Hokkaidóban, a legészakibb megyében pedig nyáron átlagosan 22 fok, és télen -3.6 fok van. Japánban ha más területre megyünk egy évszakban, akkor ilyen nagy különbséget lehet tapasztalni. Más területen más típusú lakások vannak vagy ugyanolyanok? Lássuk a különbségeket Okinawa és Hokkaidó lakásai között.

Először, Okinawáról írok. Okinawa a legdélebbi helyen helyezkedik el Japánban, ezért egész évben meleg van és nyáron gyakran jön tájfun. Ott a ház déli oldalán nagy az ablak, hogy jól befújjon a szél szobába. És van egy nagy tornác. Ez megvéd az erős napfény és az eső ellen. E miatt a tornác miatt nyáron nem túl sok napfény jön a szobába, és télen pedig a fény az ablaktól távoli helyig is elér.

A hagyományos okinawai házak általában alacsonyak, mert Okinawába sokszor jön tájfun, és ha magas a ház, akkor könnyen ledőlhet az erős szél miatt. A tradicionális háztetőt a ryúkyú-aka-gawara nevű különleges csempével készítik. A csempét habarccsal rögzítik. Ennek köszönhetően a tetőről nehezen esik le a csempe, és véd a hatalmas szél ellen, mert a habarcs miatt a súlya is nagyobb.

A következő részben Hokkaidóról írok. Hokkaidóban télen nagyon hideg van, ezért nagyon fontos, hogy a lakás a hó és hideg ellen megvédje az embert. A hokkaidói lakásoknak is nagy ablakai és bejárata van a déli oldalon, mint Okinawában. De az északi oldalon nincs ablak vagy csak nagyon kis ablak van, mert ott túl hideg van. Az ablakok általában két vagy több rétegűek, hogy védekezzenek a hideg ellen. A tetőnek két fajtája van. Egyik a meredek nyeregtető. Az ilyen tetőről automatikusan leesik a hó. De ez a fajta kicsit veszélyes, mert a gyalogosokra hirtelen leeshet egy nagy adag hó. A másik forma a lapos tető. Ez viszonylag újabb modell. A hó nem esik le automatikusan, így a lakóknak kell elvinni a havat a tetőről. Azonban mostanában egy még újabb modell is létezik. Ez simának tűnik, de igazából enyhén lejt. Az ilyen típusű tetőről nem kell elvinni a havat, mert a tetőben van egy villanykályha és a kályha felolvasztja a havat. Okinawában a tetőt csempével készítik, Hokkaidóban pedig vassal. Ez azért van, mert a csempés tetőről nehezen esik le a hó, és könnyen összedől. A falban, a mennyezetben és a padlóban hőszigetelő anyagokat használnak a hideg ellen. Mostanában olyan házak is vannak, ahol központi fűtést használnak.

Okinawa és Hokkaidó is Japánban van, de a lakások szerkezete nagyon más a két tartományban. Más hely, más lakás.

M. K.