A tavaszi szünetben nem tudtam elmenni a nagyszüleimhez, mert nagyon elfoglalt voltam. Például néhány napig egész nap íjászkodtam Sigában, vásároltam a családommal vagy a barátaimmal és sokat dolgoztam. Az anyukám szülei Kiotó északi részén laknak, az apukám szülei pedig Hokkaidón, tehát nagyon messze vannak innen, Oszakából. Ha sok szabad időm lett volna, szerintem el tudtam volna menni oda.

Amikor kisgyerek voltam, gyakran mentem oda a szüleimmel, és találkoztam a nagyszüleimmel, a nagybátyámmal, a nagynénémmel, és az unokatestvéremmel. Finomakat ettem, sokat beszélgettem, és valahova együtt kirándultunk. Amikor sok emberrel laktam együtt egy helyen, nagyon jól éreztem magam, mert nekem nincs testvérem. Ők mindannyian jó emberek, de különösen a nagyszüleim nagyon kedvesek.

Másodéves gimnazista korom óta nem találkoztam a nagyszüleimmel, és sajnos most sem tudtam elmenni hozzájuk és nem tudtam segíteni nekik a tavaszi szünetben. Így a nyári szünetben akarok menni Kiotóba és Hokkaidóra a családommal, és találkozni a nagyszüleimmel, és sokat akarok segíteni nekik. Például takarítani, mosni, vásárolni, mosogatni, főzni stb. Ha ők örülnek, én is örülök. És ha sok időm van, az unokatestvéremmel is akarok találkozni, de sajnos szerintem ez kicsit nehéz, mert talán sokat kell íjászkodnom. Mindenesetre már mostantól nagyon várom a nyári szünetet.

Y. M.

Japánban vannak nagyon meleg területek és nagyon hideg területek. Okinawában, a legdélebbi megyében, nyáron kb. 29 fok van átlagosan, délen pedig 19 fok. Hokkaidóban, a legészakibb megyében pedig nyáron átlagosan 22 fok, és télen -3.6 fok van. Japánban ha más területre megyünk egy évszakban, akkor ilyen nagy különbséget lehet tapasztalni. Más területen más típusú lakások vannak vagy ugyanolyanok? Lássuk a különbségeket Okinawa és Hokkaidó lakásai között.

Először, Okinawáról írok. Okinawa a legdélebbi helyen helyezkedik el Japánban, ezért egész évben meleg van és nyáron gyakran jön tájfun. Ott a ház déli oldalán nagy az ablak, hogy jól befújjon a szél szobába. És van egy nagy tornác. Ez megvéd az erős napfény és az eső ellen. E miatt a tornác miatt nyáron nem túl sok napfény jön a szobába, és télen pedig a fény az ablaktól távoli helyig is elér.

A hagyományos okinawai házak általában alacsonyak, mert Okinawába sokszor jön tájfun, és ha magas a ház, akkor könnyen ledőlhet az erős szél miatt. A tradicionális háztetőt a ryúkyú-aka-gawara nevű különleges csempével készítik. A csempét habarccsal rögzítik. Ennek köszönhetően a tetőről nehezen esik le a csempe, és véd a hatalmas szél ellen, mert a habarcs miatt a súlya is nagyobb.

A következő részben Hokkaidóról írok. Hokkaidóban télen nagyon hideg van, ezért nagyon fontos, hogy a lakás a hó és hideg ellen megvédje az embert. A hokkaidói lakásoknak is nagy ablakai és bejárata van a déli oldalon, mint Okinawában. De az északi oldalon nincs ablak vagy csak nagyon kis ablak van, mert ott túl hideg van. Az ablakok általában két vagy több rétegűek, hogy védekezzenek a hideg ellen. A tetőnek két fajtája van. Egyik a meredek nyeregtető. Az ilyen tetőről automatikusan leesik a hó. De ez a fajta kicsit veszélyes, mert a gyalogosokra hirtelen leeshet egy nagy adag hó. A másik forma a lapos tető. Ez viszonylag újabb modell. A hó nem esik le automatikusan, így a lakóknak kell elvinni a havat a tetőről. Azonban mostanában egy még újabb modell is létezik. Ez simának tűnik, de igazából enyhén lejt. Az ilyen típusű tetőről nem kell elvinni a havat, mert a tetőben van egy villanykályha és a kályha felolvasztja a havat. Okinawában a tetőt csempével készítik, Hokkaidóban pedig vassal. Ez azért van, mert a csempés tetőről nehezen esik le a hó, és könnyen összedől. A falban, a mennyezetben és a padlóban hőszigetelő anyagokat használnak a hideg ellen. Mostanában olyan házak is vannak, ahol központi fűtést használnak.

Okinawa és Hokkaidó is Japánban van, de a lakások szerkezete nagyon más a két tartományban. Más hely, más lakás.

M. K.