A japán építőipari munkásokat, különösen azokat, akik magas helyen dolgoznak, tobi shokunak hívják. A tobi kányát, a shoku pedig foglalkozást jelent. Az állás nevének az eredetéről több magyarázat van, de az egyik legnépszerűbb magyarázat az, hogy ők szó szerint gerendáról gerendára repültek, mint a madarak. És a másik magyarázat szerint azért így hívják őket, mert ők egy olyan eszközt használtak, ami úgy néz ki, mint a kányának a csőre. Régen, az Edo-korszakban, tűzesetekkor nem úgy oltották el a tüzet, mint most, hanem ezt az eszközt használva lerombolták az épületet. A tobi shokuk jobban tudták, hogy milyen az épületek szerkezete, vagyis hogy hogyan lehet legkönnyebben lerombolni őket. Ezért nem a tűzoltók, hanem a tobi shokuk foglalkoztak a tűzesetekkel.

Az építési területen mindenki tiszteli a tobi shokukat és úgy dolgoznak, mint a vezérek. A munkájuknak nagyjából három területe van. Az első az ashiba tobi. Ők az állványt építik, hogy a más területen dolgozó munkások biztonságosan tudjanak dolgozni. A második a vasváz tobi. Darut használva rakják össze a vasvázat, ami az épület alapja lesz. Nagyobb építési területen az építkezéshez használt liftet is ők rakják össze. És a harmadik a híd tobi. Főleg autópályát vagy hidat építenek. Baseball stadiont vagy gátat is építenek. Alapvetően nem egy helyen, hanem Japán-szerte dolgoznak a munka típusa miatt, így sokszor az otthonuktól távol dolgoznak.

A tobi shokuk ruházata nagyon különleges. Például Európában általában vastag cipőben és szűk nadrágban dolgoznak, de a tobi shokuk viszont bő nadrágot és vékony, könnyű cipőt viselnek. A bő nadrágnak három titka van. Az első funkciója az, hogy mivel a tobi shokuknak magasra kell emelniük a lábukat, így könnyen tudják mozgatni a lábukat a bő nadrágban. A második funkciója: a bő nadrág érzékelő, mint a macska bajusza. A magas helyeken kevés hely van, ahol a láb tud mozogni, vagy a munkás tud dolgozni, és sok éles dolog van. De a nadrág bő részének köszönhetően, a munkások tudják érezni, hogy milyen keskeny a hely, és honnan fúj a szél, és így óvatosan tudnak dolgozni. A nadrág harmadik funkciója a szélerősség mérése. A magas helyen végzett munka közben nagyon kell figyelni az erős szélre. Ilyenkor nemcsak azok a munkások, akik magas helyen dolgoznak, hanem azok is, akik a földön dolgoznak, úgy tudják végezni a munkákat, hogy fent ne történjen baleset. A könnyű cipőről beszélve, igazából mostanában olyan építővállalat is van, ahol tilos ilyen könnyű cipőt hordani, és inkább csak nehezebb cipőt engednek használni, hogy ne sérüljön meg a munkások lába. De ez az intézkedés nem mindig biztonságos a tobi shokuk számára. A tobi shokuk különleges jika tabit (japán "zoknicipőt") viselnek, ami kétujjú, és ezért ha valaminek a szélén állnak a munkások, a talpukkal és a lábujjukkal tudják érezni, hogy milyen keskeny és milyen nagy a hely. Ezen kívül a lábujjukkal meg tudják fogni a vasvázat, úgy mint a kezükkel.

Mivel magas helyen veszélyes munkát végeznek, a tobi shokukat régen istennek tartották az emberek. De mostanában szerintem mindenki úgy gondolkodik a tobi shokukról, hogy mivel mindenki el tudja végezni ezt a munkát, sokan közülük nem végeznek felsőoktatást, műveletlen, nem iskolázott emberek. Az igaz, hogy sokan nem jártak egyetemre, de mivel nagyon speciális technika kell ehhez az állashoz és veszélyes a munka, magasabb keresetet kapnak más munkásokhoz képest. Van olyan ember is, aki nagyon profi és ezért évente tízmillió jent keres. A tobi shokuk munkája igazán nehéz és veszélyes munka. Például a Tokyo Skytree építkezésén is nagyon fontos munkát végeztek a tobi shokuk. Ha érdekel valakit a téma, ajánlom a 劇場版 東京スカイツリー 世界のひみつ (”A világelső Tokiói Skytree titka”) című filmet, amiben a tobi shokuk munkájáról van szó.