Általában a japán házban van egy fürdőszoba és egy vécé. Sőt a japán fürdőszobában van egy fürdőkád, ahol majdnem minden este fürödnek az emberek. Szerintem a japánoknak nagyon fontos a mindennapi fürdés szokása. Mindennap sokat tanulnak vagy dolgoznak, utána fáradtan mennek haza és a fürdőszobában lassan fürödnek és kipihenik magukat egy nap végén. Én is tényleg szeretek fürdeni fürdőkádban, de amikor Magyarországon a kollégiumban laktam, ott nem volt egy fürdőszoba, egy fürdőkád sem. Azért utáltam zuhanyozni, mert mindig állva kell zuhanyozni és nem tudtam eléggé felmelegíteni magamat. Persze tudom, hogy néhány magyar házban van fürdőkád és Magyarországon van sok gyógyfürdő. De szerintem mindkettő száma sokkal kevesebb, mint Japánban. De miért olyan fontos a fürdés szokása a japánoknak?

A fürdő eredetileg ugyanakkor jött Japánba, amikor a buddhizmus jött Japánba Kínából a 6. században. És azt mondták, hogy a fürdő megvédhet hét betegségtől és hét szerencsét kaphat az, aki fürdik, ezért mindenki fürdött az egészségért. Utána az Edo-korban megjelent a sento-nak hívott közgyógyfürdő. Egyébként akkor a férfiak és nők még együtt fürödtek, de az Edo-kor végén ezt a szokást megtiltották. A sento nagyon népszerű volt a nemesek és polgárok körében is, de csak a nemesek házának volt fürdőszobája. De a második világháború után, fokozatosan az átlagos házakban is megjelent a fürdőszoba. Sőt, nem csak az egészség miatt, hanem egyszerű szórakozásként is kezdtek fürdeni. Mostanában Japánban a fürdőszobában igen sok dolgot csinálunk. Például tévét nézhetünk, zenét hallgathatunk, könyvet olvashatunk, szaunázhatunk, sörözhetünk is.

Japánban és Magyarországon is sok gyógyfürdő van, de ebben is van sok különbség. Az első, hogy Japánban általában tilos fürdőruhával fürdeni.(Persze a női fürdő és a férfi külön van.) Nem vagyunk biztosak benne, hogy miért tilos fürdőruhát viselni, de ez természetes szabály Japánban.

A második, hogy Japánban a gyógyfürdő fiatalok és idősek körében is nagyon népszerű és mindenki inkább szórakozásként jár gyógyfürdőbe. Sőt ott nem csak a gyógyfürdőt élvezik, hanem a gyógyfürdő ételeit is. Például a fürdő meleg vízében tojást vagy édességet főzünk. Hosszú ideig fürdünk és utána yukatá-t (könnyebb kimono) viselünk, és végül mindenkivel finomságot eszünk, ezek tökéletesek.

A japán és magyar fürdő között sok különbség van, de mind a kettőben szoktak fürdeni. Én nagyon szeretem a magyar gyógyfürdőt, szóval a magyarok is biztosan szeretik a japán fürdőt is! Remélem, hogy a magyarokat érdekli a japán fürdő és fognak fürdeni otthon is.

S. Y.

Az elmúlt években sok vállalat elkötelezett a környezetvédelem mellett. Az építőipar is szembesült a környezetvédelem problémájával, és egy új ötletet, a környezetbarát lakást javasolja.

Ezek olyan házak, amik figyelembe veszik az energiafogyasztást. Például, hatékony hőszigetelőt tesznek a falra, padlóra, plafonra és tetőre, olyan ablakot és ajtót vagy használnak, ami nem ereszti át a hőt. Ezzel annyira megakadályozzák a hő ki-be járkálását, amennyire csak lehet.

Levegős lakás is könnyűen tud szellőztetni. Ezek a környezetbarát lakások nyáron hűvösek és télen melegek, így nem kell használni a légkondicionálót és a fűtést. Az „eco-bojler” is segíti a környezetvédelmet. Támogatják azt az embert vagy vállalatot, aki beszerel „eco-bojler”-t. Különböző vállalatok árulnak „eco-bojler”-t.

Így tudják csökkenteni a széndioxid kibocsátást és megakadályozni a globális felmelegedést. És a fogyasztók tudnak takarékoskodni a fűtési és világítási költségeken.

Japánban a kormány ajánlja a környezetbarát lakási építést, és az állam támogatást ad az olyan vállalatnak és a magánszemélynek, aki átveszi ezeket a próbálkozásokat. A Környezeti Minisztérium és az önkormányzatok információt adnak a környezetbarát lakásról és az állami támogatásról az Interneten.

Az is fontos, hogy lehetőleg ne használjunk sok fosszilis tüzelőanyagot, kőolajat, szént, földgázt.

A napenergiás áramfejlesztést is gyakran üzembe helyezik. Más áramfejlesztés, ami a szelet, a geotermikus energiát, a vizet, és a biomasszát használja, is hozzá tud járulni a környezetvédelemhez.

Nem elég csak megépíteni a környezetbarát lakást. Persze, az is fontos, hogy minden ember kényelmesen és kellemesen tudjon élni. Ezeknek a lakásoknak hibája, hogy az embereknek szenvedni kell és túl előrébb valónak tartják a környezetvédelmet a kellemesnél. A építésznek meg kell értenie a tájegység időjárási jellemzőit, gondolkozni milyen energiát lehet használni eredményesen, és megtervezni a lakást. Kell igyekezni nem elrontani a tájegység kultúráját sem.

A lakás az életünk számára létfontosságú. Nem csak a lakásvállalatok, hanem magánszemélyek is gondolkoznak a környezetvédelemről és megváltoztatják az életmódjukat.

T. H.