Ebben a bejegyzésben a színházba járásról szeretnék írni.

A nyári szünetben elmentem egy színházba, ami Umedában van. Valójában az anyukám ment volna, de ő beteg volt, így helyette én mentem. Őszintén szólva az előadás előtt nem voltam kíváncsi a musicalre. De kiskorom óta szoktam hallgatni musical CD-ket az anyukám mellett a kocsiban, mert az anyukám és a testvérem nagyon szeretik a musicalt. Például A nyomorultakat, Az operaház fantomját és az Elisabethet.

A színházban végül élveztem az Elisabethet. Ez volt az első darab, amit láttam, és nagyon meghatódtam. Ez egy Erzsébet császárné és királyné életén alapuló musical. Ezt a musicalt 1992-ben mutatták be a bécsi Theater an der Wienben és más országokban is nagy sikert ért el, például Svédországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és persze Japánban. Japánban először 1996-ban mutatták be.

Ez a musical Elisabeth életéről szól, de a halálisten mindig kerülgeti Elisabethet. A halálisten beleszeretett a császárnéba és sokszor próbálta elvezetni őt a halálba. Először azt gondoltam, hogy ez a musical egy tragédia, mert Elisabeth halála a vége. De később azt kezdtem gondolni, hogy a vége szép volt, mert szerintem Elisabeth meg akart halni az egyedülléte és elkeseredése miatt. Nekem nagyon tetszett ez a történet, a tánc és a zene. Szeretném még egyszer megnézni, ha van rá alkalom.

Ha azt mondom, hogy magyar szakos diák vagyok, mindig mindenki azt kérdezi, miért akarok magyarul tanulni. A magyar emberek is az ugyanezt a kérdést teszik fel. Ha azt mondom, hogy angolul is tanulok, senki sem kérdezi azt, miért tanulok angolul. Mindenki azt gondolja, hogy az angol nyelv nagyon fontos, mindenkinek kell angolul tanulni, a magyar nyelv viszont nem hasznos, nem fontos, és nem kell tanulni.

Szerintem ez nem igaz. Tulajdonképpen az angol nyelv nem mindig fontos. Ha az egész életemet Japánban töltöm, talán sok külföldi emberrel találkozom, de Japánban sok nyelvi szakember is van, így ők segíthetik a külföldi embereket. Persze a legjobb szituáció, ha én is tudok segíteni, de ha csak japánul tudok beszélni, akkor sem leszek bajban. Ha Amerikában lakom, persze az angol nyelv nagyon fontos, de a magyar nyelv is nagyon fontos Magyarországon. Tehát a nyelv értéke a hely szerint változik.

Amikor tanulunk, az érdeklődés a legfontosabb indíttatás. Az emberek nem tudnak sokáig igyekezni, ha nem érdeklődnek az adott dolog iránt. Ha valaki nyelvet tanul, különösen sok időt kell a nyelvtanulásra szánni. Így ha nem nyelveket akarsz tanulni, hanem valami más tantárgyat, akkor nem kell nyelveket tanulnod. Ha nem érdekelnek a nyelvek, sokáig tanulni néha időpocsékolás lesz, mert ha ugyanannyi időt egy számodra érdekes dologra szánsz, az eredmény talán jobb lesz.

De mit csinálják, ha semmi sem érdekel?  Amikor gimnazista voltam, valójában semmi sem érdekelt. A gimnáziumban japán nyelvet, angol nyelvet, matematikát, tudományt és japán történelmet tanultam. Egyik tantárgy sem volt érdekes, és persze az angol nyelv sem volt érdekes. A tanárom azt mondta nekem, hogy közgazdaságtant tanuljak az egyetemen, mert amikor dolgozom majd, az nagyon hasznos lesz. De a felvételi vizsgám nem sikerült, és végül magyar szakra kerültem. Szerencsére nekem nagyon tetszik a magyar nyelv és Magyarország. Nagyon érdeklődöm a magyar nyelv iránt, így szorgalmasan tudok magyarul tanulni. Ha semmire sem vagy kíváncsi, a gondviselésre bízni a dolgot néha nagyon jó eredményt hozhat.

Szerintem a világon nincsenek „hasznosabb nyelvek” vagy „fontosabb nyelvek”.  Amikor egy nyelvet tanulsz, a legfontosabb dolog csak az érdeklődés. Ha semmire sem vagy kíváncsi, akkor pedig csak a gondviselés!

Mindenkinek sokféle tanulási módszere van, amikor egy idegen nyelvet tanul. Az interneten találtam egy hírt, amiben a tanulók között népszerű nyelvtanulási módszerekről van szó. Bár ez a hír csak az angol nyelvtanulásra vonatkozik, ezeket a módszereket az angolon kívüli idegen nyelvek tanulására is lehet alkalmazni. És ezt a hírt nézegetve végiggondoltam azt, hogy én milyen módszereket használok.

Ebben a dolgozatban a feliratokkal, vagyis a filmekkel vagy sorozatokkal való tanulásról (a 8-adik módszer a hírben, amit említettem) való véleményemet mutatom be. Azért a feliratot választottam a módszerek közül, mert annak ellenére, hogy a felirattal való tanulás nagyon hatékony az idegennyelvi-tanulás szempontjából, úgy érzem, hogy kevesen próbálják ki ezt a módszert. Úgyhogy az előnyöket és a hátrányokat fogom végigvenni, hogy ennek az okát megvilágítsam.

Először a lehetséges előnyöket szeretném bemutatni. Az első előny, hogy ha ismeretlen szavakkal vagy kifejezésekkel találkozol, ha feliratot használsz, az anyanyelvi filmet nézve meg tudod oldani a problémát. Ráadásul, mivel csak a felirat segítségével meg lehet oldani, nincs szükség másik ember segítségére, vagyis egyedül is lehet tanulni. Más módszereknél viszont gyakran olyan problémával nézünk szembe, amit az anyanyelvi tanár nélkül nem lehet megoldani. Például én most egy magyar regényt olvasok nyelvtanulás céljából, és gyakran akadnak érthetetlen szavak, és ha a szó nincsen a szótárban, akkor nem tudok tovább olvasni.

A filmek második előnye, hogy “a beszélt nyelv szókincsét” tudjuk tanulni velük. A filmben mindig vannak kifejezések a korabeli beszélt nyelvből, ami a nyelvtanulók számára nagyon fontos. Az azt jelenti, hogy ha egy új filmet nézünk, akkor meg lehet tanulni a mostani szlenget. Viszont ha régi filmet nézünk, akkor is meg lehet tanulni olyan kifejezéseket, amelyeket sokan használták, amikor a filmet készítették. És ez nemcsak a szókincs fejlesztéséhez, hanem a hallgatás gyakorlásához is hasznos. Úgyhogy a  filmnézés a vizuális típusoknak és auditív típusoknak is jól működik.

És napjainkban egyre népszerűbbé válik az internetes közvetítés, például a Hulu vagy a Netflix. Ennek köszönhetően sokkal könnyebben tudjuk nézni a filmeket és sorozatokat, azaz nem kell boltba menni, hogy DVD-t kölcsönözzünk. Ennek köszönhetően most ez a módszer nem annyira fárasztó, mint régen.

A következő részben a hátrányokról szeretnék írni. Az első hátrány, hogy ez a módszer az alapfokú nyelvtanulónak nem annyira jól működik. Bár a film típusától függ, a filmekben általában vannak olyan mondatok, amelyek a grammatika szempontjából nem annyira tökéletesek, mint a tankönyvben lévő szövegek. Tehát az alapfokú nyelvtanulók számára kicsit nehéznek tűnhetnek. A nyelvtanulásban a beszélt nyelvet és a helyes grammatikát nehéz párhuzamosan tanulni.

És mivel még nem mesterséges intelligencia, hanem emberek csinálnak minden fordítást, hibák is találhatók bennük. És a feliratban sokszor nem szó szerinti fordítás van. Mindig valamennyire máshogyan fordítják a szöveget, hogy a nézők jobban tudják érteni. Tehát akik a rendes grammatikát akarják megtanulni, ez a módszer nem annyira megfelelő nekik. Ez a második hátrány.

Amint a harmadik előny kapcsán említettem, napjainkban egyre több film vagy sorozat nézhető az interneten. Az országoktól függ, hogy mennyi film nézhető felirattal. Például kevés az olyan magyar film, amelyet japán felirattal meg lehet nézni, és fordítva is. Viszont rengeteg spanyol vagy angol film nézhető felirattal. Ez a harmadik hátrány.

Tehát bár  hátrányok is léteznek, mégis jónak tekintem a feliratot mint idegennyelv-tanulási módszert.

Források

・Nyelvtanulási módszerek: 8+1 extra tipp,hogy még hatékonyabban tanulj angolul

（http://angolorak-budapesten.webnode.hu/products/nyelvtanulasi-modszerek/）

・Nézz feliratos filmet, jobb lesz az angolod!

（http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2012/10/01/felirat_vs_szinkron/）

Japánban sok ember azt gondolja, hogy az idegen nyelv elsősorban az angolt jelenti. És sokan azt mondják, hogy a japánok csak az angol nyelvtant és olvasni tudnak, de nem tudnak angolul beszélni. Ez a két dolog, különösen a második, nagy probléma. És mivel a japán kormány által elvárt nyelvtanulási módszer nem jó, én két dolgot javaslok: Az első, hogy a gyerekeknek hamarabb kell kezdeni az angoltanulást, és a gimnáziumban a diákoknak lehessen választani valami idegen nyelvet az angolon kívül is.  A második, hogy elsősorban az órán több időt kell beszélgetni párban vagy csoportban.

Ha több nyelvet tudsz, tájékozottabb ember leszel.  Persze az angol is fontos, mert sok helyen sokan beszélnek angolul, de más nyelveket is nagyon érdemes tanulni.  Például magyarul, kínaiul, koreaiul, franciául, spanyolul, németül stb.  És ha a diák korábban megtanulja az angolt mint most, sok idő lesz más nyelvet tanulni.  Amikor én általános iskolás voltam, nem voltak angolórák, de most már ötödik osztálytól kezdődnek az angolórák.  Ráadásul a kormány eldöntötte azt, hogy a gyerekeknek harmadik osztálytól fognak kezdődni az angolórák 2020-ig. Ez egy jó ötlet, de én azt gondolom, hogy még hamarabb, már az első osztályosoknak el kell kezdeni.  Ha 7 éves korban kezdik az angolt, már jobban értik az angolt, amikor alsó középiskolások lesznek.  És aztán más idegen nyelvet is lehet választani a gimnáziumban.  Ez az ötlet nem csak több fajta nyelvtanulásnak, hanem a kiejtésnek is jó, a fiatalok artikulációs bázisa miatt.

A következő probléma, hogy mivel Japánban a diákok mindig csak írva tanulnak, az auditív típusú diákok hátrányban vannak.  És szerintem a legfontosabb nyelvtanulási készség nem az olvasás, hanem a beszélgetés, mert még ha jól érti is valaki az írott szöveget, nem tud túlélni külföldön, ha nem érti sem a hallott szöveget se beszélni nem tud.  Így a japán diákoknak sokkal többet kell gyakorolni beszélgetést az órán.  És Japánban, az általános iskolától a gimnáziumig kb. 30 diák van egy osztályban, és a diákoknak nincs sok alkalmuk beszélni.  Így nem csak az angolórán, hanem más idegennyelv-órán is több pármunkát és csoportmunkát kell csinálni.  Ennek köszönhetően, sok diák megszokná a beszédet és nem félne a hibáktól.

Szóval én azt gondolom, hogy már az első osztályos általános iskolásoknak el kell kezdeni az angol tanulást, és a gimnazistáknak pedig el kell kezdeni egy másik nyelvet, és hogy az órán több páros és csoportos munkát kell csinálni beszélgetés gyakorlása miatt.

Tavasz óta Japánban is sok moziban vetítik a Liza, a rókatündér című filmet. Mivel a filmben a dalok szövege japánul van, és azt gondoltuk, hogy Magyarországon talán sokan nem tudják, hogy mit jelent a dalok szövege, megpróbáltuk magyarra fordítani az egyik dal szövegét. A választott szám a Doki Doki című dal. (A doki-doki kifejezés japánul a szívdobogás hangjára utal.)

 Erik Sumo & The Fox Fairies: Doki Doki

A tiszta szemed! Célba veszi a szívemet. A szemed...

(Csak neked adom!)

Az édes mosolyod! A szívemet megborzongatod a mosolyoddal

(Ez az én varázsom!)

Táncoljunk! Együtt dobban a szívünk, amíg az éjszaka véget ér.

Come on my love! Gyere, tedd, amit a tested mond! Doki-doki.

Ma este randevúzzunk!   

A tiszta illatod! Belopod magad a szívembe az illatoddal.

(Csak neked adom!)

Édes csókod meggyújtja a szívemet. A csókod...

(Ez az én varázsom!)

Táncoljunk! Együtt dobban a szívünk, amíg az éjszaka véget ér.

Come on my love! Gyere, tedd, amit a tested mond!

Induljunk hát, kézen fogva az ismeretlenbe!  

Come let’s go! Gyere, tedd, amit a szíved mond! Doki-doki.

Kezdődjön a showtime!

淡い瞳　ハート狙い撃つ　君の瞳

（あなただけにあげる）

あまいほほえみ　ハート震わせる　君のほほえみ

（私の魔法なの）

さあ踊ろう　鼓動一つにして　夜が明けるまで

Come on my love  体の思うままついておいでドキドキ

今宵はランランランデブー

淡い香り　ハートに忍び込む　君の香り

（あなただけにあげる）

甘い口づけ　ハートに火をつける　君の口づけ

（私の魔法なの）

さあ踊ろう　鼓動一つにして　夜が明けるまで

Come on my love   体の思うままついておいでドキドキ

さあ行こう　僕の手を握って道の彼方まで

Come on let’s go  心の思うままついておいでドキドキ

これからShow time

Ebben a bejegyzésben arról szeretnék gondolkodni, hogy milyen tanulási módszer volt hasznos vagy érdekes számomra Magyarországon. Azért választottam ezt a témát, mert sokszor gondoltam erről, de sose írtam, és írásban is le akartam jegyezni a gondolataimat.

Amikor Magyarországon voltam, nagyon nehéz volt a magyaróra, mert nem ismertem a nyelvtani szakkifejezéseket. Sokat kellett önállóan tanulni, és a sok ismeretlen szó miatt nem tudtam szótár nélkül dolgozni az órákon. De az egyik tanár, aki magyar irodalmat tanított, tiltotta a szótár használatát azon az órán. Az első hónapban nehéz volt, mert addig mindig használtam szótárt a balassis órákon, de miután megszoktam, hogy szótár nélkül veszek részt az órán, nagyon érdekes lett az az óra nekem. A tanárnő választékosan magyarázta a szavak jelentését. Néha nem pontosan tudtam, hogy lenne japánul a szó, de a benyomásnak köszönhetően megértettem és könnyen megjegyeztem. A tanár mindenkitől azt is kérte, hogy a saját szavaival magyarázza el a szöveg jelentését. A saját szavakkal elmondott magyarázatokat sokkal jobban értettem, úgyhogy nekem ez jó módszer volt. A nyelvészeti óra is érdekes volt nekem. Magyarországon először tanultam nyelvészetet, úgyhogy a szavak teljesen ismeretlenek voltak és nehéz volt érteni, de a tanulás után sokkal jobban értettem a szavak felépítését, és ez nagyon hasznos volt, amikor egy szó jelentését kellett kitalálni.

Sajnos végül nem írtam meg a záródolgozatomat a Balassiban, de az is nagyon jó tanulás volt. Választottam egy mesét a Youtube-on, és utána elolvastam néhány másik változatot. Mindegyik mese kicsit más volt és érdekes volt összehasonlítani őket.

Az iskolán kívül is igyekeztem magyarul beszélgetni a szobatársaimmal, a barátaimmal, meg az emberekkel, akikkel a városban találkoztam. Néha a buszon vagy a villamoson hirtelen megszólított egy ismeretlen magyar. Japánban biztos ignoráltam volna, de Magyarországon élveztem vele a beszélgetést.

Az első hónapban nagyon szenvedtem, mert nehéz volt érteni mindent, és a többi diák sokkal gyorsabban beszélt magyarul, mint én, de miután megtudtam, hogy minden diáknak van gyenge pontja is, már nem gondoltam, hogy én nem vagyok ügyes diák, és nagyobb önbizalommal folytattam a tanulást. Ez volt a legjobb motiváció nekem, és most is igyekszem a motivációmat fenntartani.

Szakamoto Hajatóról írok, mert én tisztelem Szakamoto Hajatót. Ő egy baseball játékos. A Yomiuri Giantsban játszik, ami az egyik leghíresebb csapat Japánban. Nagyon jó ütőjátékos, ezért a japán válogatott tagja is. És ő a kapitány a Giantsban. Én csodálom Szakamotót, mert ő mindig vidám és barátságos, akkor is ha rosszul van vagy fáradt. És mindig igyekszik. Évente négyszer vagy ötször megyek a stadionba meccset nézni, és én erőt tudok kapni Szakamotótól.

Ő magas és karcsú, 186 centi. Neki barna haja és fekete szeme van. Nagyon jóképű, ezért a legnépszerűbb játékos a csapatban. Így játék előtt és után gyakran aláírást oszt a rajongóknak és fényképezkedik a rajongókkal. Én is kaptam tőle aláírást négy vagy öt évvel ezelőtt.

Ő Hjógoban született és ott kezdett baseballozni is. Amikor kisiskolás volt, ugyanabban a csapatban edzett a híres baseball játékossal, Tanaka Maszahiróval, aki most Amerikában játszik.

Ő nagyon szereti a csokit és a gyümölcsöt. Február 14-én nagyon-nagyon sok csokit kap a rajongóktól, akár három vagy négy kartonnal is.

Neki van egy bátyja és egy öccse. A bátyja 34 éves és az öccse 25 éves. Szakamoto azt mondta, hogy gyakran mennek vásárolni öccsével, néha ruhát vesz az öccsének. Szeretem benne, hogy ő nagyon jó ember. Az anyukája meghalt rákban, amikor Szakamoto 19 éves volt. Egy nappal a halála előtt, Szakamoto meghívta az anyját a stadionba. Azon a meccsen Szakamoto hazafutást ütött.

Mióta elkeztem magyarul tanulni, nagyon sokan kérdeztek tőlem egy bizonyos dolgot.  Azt, hogy miért tanulok magyarul.  Nem tudom hányszor válaszoltam erre a kérdésre, de nagyon sokszor kérdezték ezt tőlem.  Ez nagyon nehéz kérdés nekem.  Szerintem más nyelvszakosoknak könnyebb válaszolni erre a kérdésre. Például egy angol szakos azért tanul angolul, mert az angol nyelv nemzetközi közvetítőnyelv.  Egy kínai szakos kínaiul tanul, hiszen most Kína az egész világra nagy hatással lévő ország. És a Vietnám és Japán közötti kapcsolat is erősebb lett mostanában, így a vietnami szakos vietnami nyelvet tanul.  Mindenkinek van valamilyen komoly oka.  Viszont nekem nem volt ilyen dolog. 

Akkor miért választottam a magyar szakot­?  Azért választottam, mert egy európai nyelvet akartam tanulni.  Ennyi.  Nincsen más ok.  Az Oszakai Egyetem katalógusában egy olyan kép volt, amelyen magyar szakos diákok hagyományos magyar ruhákat viselnek.  Azt gondoltam, hogy ezek a ruhák nagyon aranyosak és én is szeretném felvenni őket.  Nem tudtam semmit Magyarországról, így nem érdekelt a történelme, politikája és gazdasága. 

Igazából amikor másodéves diák voltam, gyakran gondoltam arra, hogy jó lett volna, ha más nyelvet tanultam volna, mert más nyelvek jobban segíthetnek a munkakeresésben.  Most tudom, hogy Magyarország nem nagy ország, és kevesen beszélnek magyarul.  Néhányszor gondolkoztam a jövőről és rosszul éreztem magam.

Persze tudom azt, hogy Magyarországon és a szomszédos országokban a magyar nyelv nagyon hasznos, de sajnos most Japánban az üzleti vagy mindennapi életben nem annyira hasznos.  Azonban nem gondolom, hogy nem érdemes magyarul tanulni.  Mivel magyarul tanultam, meg tudtam ismerni a magyar történelmet és kultúrát.  Ezek nagyon különböznek a japántól, így nekem nagyon érdekes magyarul tanulni.  Minél többet tanultam Magyarországról, annál jobban szeretem Magyarországot.  Ha nem lettem volna magyar szakos diák, még mindig semmit nem tudnék Magyarországról. 

Néhány ember azt gondolja, hogy nincs értelme olyan nyelvet tanulni, amit kevesen használnak.  De szerintem ez nem igaz, és a nyelvek nem csak az üzleti élet miatt vannak a világon.  Ha valaki egy idegen nyelvet tanul, akkor talán saját magát is jobban meg tudja ismerni.  Szerintem ez nagyon fontos, így nem muszáj csak egy olyan nagy nyelvet tanulni, mint az angol.  Az a fontos, hogy amikor nyelvtanulás után visszanéz magára az ember, valami új dolgot vegyen észre magában. 

Mostanában sok külföldi szorgalmasan tanul japánul. Hobbiként, a munkájuk vagy a házastársuk miatt stb. Japánban és külföldön is vannak japánnyelv-iskolák, de a japán nyelvet tanító tanárok, akik ott tanítanak, nem mindig jó körülmények között dolgoznak. Másodállásra van szükségük. Majdnem minden tanár szegény. Mi az oka ennek?

Először is sok japánnyelv-tanár nem főállásban dolgozik. Általában a japán nyelv nem olyan fontos, mint az angol, így a tanárok hetente csak néhányszor tanítanak. Ezért nem jól keresnek, még akkor sem, ha az óradíjak magasak. (De általában az óradíj sem magas.) Persze az egyetemi tanárok stabilan tudnak keresni. Aki befejezte az egyetemi tanárképzést, a gyakorlat után egyetemi tanár lehet. Nincs hivatalos képesítés a japánnyelv-tanárok számára, ezért kevés az esély, hogy egyetemen dolgozzanak. Kevés a fizetés, de rossz a bánásmód.

És aki japánul akar tanulni, azok közül sokan Délkelet-Ázsiában laknak vagy onnan jönnek Japánba. Sok diák tanul japánul, mert japán vállalatnál vagy Japánban akar dolgozni a jövőben. De ők szegények és nem tudnak befizetni a tanfolyamra, ha az óradíj magas. Ezért az óradíjak alacsonyak, de nincs mit tenni ez ellen.

Japánban sok ember van, aki japánt akar tanítani külföldieknek, de sokan közülük időközben letesznek a tervükről. Én is egyszer gondolkoztam rajta, hogy japánnyelv-tanár leszek külföldön. Nekem vannak barátaim, akik japánnyelv-tanárok akarnak  lenni. De nehéz a helyzet. Én nem feltétlenül akarok sokat keresni, de sok embertől hallottam azt, hogy túlságosan nehéz a helyzet.

Ez a helyzet nagy probléma. Szerintem a jövőben több külföldi akar majd japánul tanulni, mint korábban. Örülök, hogy a japán nyelv érdekli a külföldieket. Néhány oktatási vállalat japánnyelv-tanfolyamokat indított távoktatásban. Ez is segíti a japán nyelvtanulást. De szerintem a személyes óra fontosabb. Azt hiszem, hogy a japánnyelv-tanári munka nagyon jó és fontos állás. A japánnyelv-tanárok is szorgalmasak és komolyan dolgoznak. Fontos, hogy javítsák a fizetésüket, a munkaidejüket, a túlórákat stb.

Én most magyar nyelvet és angol nyelvet tanulok, és tavaly német nyelvet és cseh nyelvet is tanultam. Nagyon szeretek idegen nyelvet tanulni, és ezért erre az egyetemre járok, de a japánok általában nem jól tudnak idegen nyelveket (általában angolt) tanulni.

A japán oktatási módszerekkel sok probléma van. Például a japán Oktatási Minisztérium nem gondolja azt, hogy az angol társalgás nagyon fontos. Japánban a középiskolában és a gimnáziumban a tanárok csak a felvételire tanítják az angol nyelvet. Például a nyelvtant, a szókincset, és szövegértést különösen hangsúlyosan tanítják a diákoknak. A beszélgetés nem annyira hangsúlyos, mint a nyelvtan, a szókincs, és  a szövegértés. Valójában a diákok akkor is át tudnak menni a felvételin, ha csak megértik a  nyelvtant, a szókincset, és a szövegértést. A társalgás, a kiejtés, és a hallásértés csak ez után jön.

Sok japán oktatási szakember azt mondja, hogy a japán diákok azért nem tudnak beszélni angolul, mert csak nyelvtant tanulnak. Először én is ugyanígy gondoltam. Angolul és magyarul először a nyelvtanról kezdtem tanulni, és azt gondoltam, hogy ha egy új idegen nyelvet tanulok, akkor meg fogok próbálni a kezdetektől beszélgetni. Tavaly tavasszal, amikor német nyelvet kezdtem tanulni az egyetemen, egy társalgási órát választottam, de nekem nagyon nehéz volt megérteni. Azt vettem észre, hogy a nyelvtan megértése nélkül meg nem tudom érteni a társalgást sem. Nem tudom, hogy azért van-e így, mert japán vagyok.  Talán megszoktam, hogy a nyelvtannal kezdem a tanulást.

A másik probléma a japánok természete. A japánok nagyon passzívak, és emiatt nehéz lesz nekik idegen nyelvet tanulni. A nyelvórán, senki sem beszél sokat és csak akkor válaszol halkan, amikor a tanár felszólítja. Szerintem ez nem jó. Tavaly nyáron, amikor Magyarországon nyári egyetemen tanultam magyarul, a csoportban mindenki aktívan beszélt, kérdezett, és elmondta a saját véleményét. Csak a japánok voltak azok, akik nem beszéltek, csak ha a tanár felszólította őket. Akkor csodálkoztam, hogy milyen aktív mindenki. A csodálkozás után egy kicsit én is aktívabb lettem és nekem könnyű volt az órákon beszélni. A külföldön tanulás révén azt hiszem, hogy ilyen jó tapasztalatot és hatást lehet szerezni. Aktív akarok lenni.

Szerintem én sem tudok jobban megtanulni egy idegen nyelvet, mint a külföldi diákok, de szorgalmasan fogok próbálni sok módszert és meg akarok tanulni különböző nyelveket.