Magyar szakosok Japánban

A szülőházam Okajamában

Én okajamai vagyok. Okajamában egy régi japán házban laktam a családommal. Az a ház egy kis vidéki faluban van. A közelében csak rizsföldek és hegyek vannak, és kevés a ház. Nincsenek könyvesboltok, éjjel-nappali boltok és magas épületek. Rossz a közlekedés. De sajnos általában nem csendes. Tavasszal a békák, nyáron a kabócák és ősszel a rovarok énekelnek a rizsföldön és a fűben. A télen nagyon nyugodt a környék.

nin.jpg

A házunk kétszintes, a földszinten a nagyszüleim laknak, az emeleten a szüleim és a testvéreim. Az emeleten van a nappali, a szüleim hálószobája és a gyerekszobák. A földszinten van egy nappali, a konyha, a nagyszüleim hálószobája, a hagyományos japán vendégszoba és a fürdőszoba.

A ház körül egy kis tavacska van. A nagypapám pontyot tart benne. Egy kis farm is van. Zöldségeket nevelnek. Néha majmok és vaddisznók jönnek a hegyekből és zöldséget lopnak.

nin2.jpg

Ezen kívül egy kis élelmiszerbolt is van a házunknál. A ház és a bolt egy épületben van. A nagyszüleim vezetik a boltot. Főleg a környékbeli idősek jönnek, de nemcsak az élelmiszerek miatt jönnek ide. A boltban van néhány szék, az idősek ott ülve beszélgetnek és italokat isznak.  

Amikor ott laktam, én szerettem ezt a házat, de nem szeretettem a falut, mert nekem kényelmetlen és unalmas volt. Most sem szeretem, de néha hiányzik a természet és a nyugalom.

Ni. N.

Buborékfoci

A világon sok érdekes és különleges sport van. Nem túl sok ember ismeri őket, de az elmúlt években lassanként népszerűek lettek.

Bemutatom az egyiket, a buborékfocit, ami Kanadából terjedt el. A buborékfociban a játékosok BUMPER-t (nagy átlátszó nejlongolyót) viselnek. Eredetileg természetesen nem használtak BUMPER-t a fociban, de egy dán embernek eszébe jutott ez az ötlet, ami aztán új sportként terjedt el.

Sok európai országban, Észak-Amerikában, Óceániában, Japánban, Indiában, a Közel Keleten és Észak-Afrikában is lehet játszani. Gyorsan növekszik a játékosok száma, így létre kell hozni a közös szabályokat és nemzetközi versenyeket kell szervezni. Ezért Németországban megalakult az IBFA, a nemzetközi buborékfoci szervezet. 2016-ban IBFA Világbajnokságot fognak rendezni egy európai országban.

A buborékfoci szabálya és a foci szabálya szinte ugyanaz, de van néhány kicsi különbség. A buborékfocit két négyfős csapat játssza. A pálya egy téglalap alakú, 23x15 méteres terület. A pálya két végén egy-egy kis kapu van.

Játékosok BUMPER-t viselnek. Normális sportcipőt viselnek, nem szabad szöges talpú cipőt viselni, mert az kilyukaszthatja a BUMPER-t.

A szabálytalanságok is érdekesek. Ha a labda belemegy a játékos feje fölött lévő lyukba, a meccset megszakítják, mert más játékosok nem tudnak hozzáérni a labdához. Ha egy játékos szándékosan nekiütközik az ellenfél olyan játékosának, akinél nincs labda az is szabálytalan.

loopyball_spelers.jpg

A Youtube-on sok videót tudunk nézni a buborékfociról. A játékosok ütköznek egymással, ugrándoznak. Tévéműsorokban is sokszor bemutatták már ezt a sportot.

A buborékfoci népszerű lett, de még sok ember nem ismeri. Nagyon új sport, így sok játékos szabadon, saját szabályok szerint játszik. Különleges eszközökre és nagy pályára van szükség, ezért még nem sok helyen lehet játszani Japánban. A japán IBFA próbálja népszerűsíteni a sportot. Tavaly novemberben rendezték a második nemzeti buborékfoci versenyt Tokióban.

Eddig én sem ismertem a buborékfocit, de most nagyon akarok játszani a barátaimmal. Szeretném, ha jobban elterjedne, és a gyerekektől a felnőttekig sokan szórakoznának ezt az érdekes sportot űzve.

T. H.

Környezetvédelmi tevékenység a gimnáziumban

Japánban sok cég összefog a környezetvédelem érdekében. Mostanában nemcsak cégek, hanem iskolák is végeznek ilyen tevékenységet. A Suma Iskola is, ahova jártam, sokat tesz a környezetért. Lássuk, hogy milyen tevékenységet végez ez az iskola!

A Suma Iskola egy nagy magániskola. Alsó-középiskolai diákok és gimnazisták járnak ide, összesen körülbelül 2000 diák van. Sok óra van, ahol a diákok a környezetvédelemről tanulhatnak. Sok szabály van a szemeteléssel kapcsolatban. Például, amikor műanyag flakont dobunk a szemétbe, le kell venni a kupakot. A tanárok szigorúan ellenőrzik, hogy a diákok ne szegjék meg a szabályokat. A Suma Iskolában minden júniusban van egy fesztivál, ezen a fesztiválon újrahasznosított anyagokat adnak el. Van néhány csoport, ami önkéntesen elmegy takarítani a városba. A Suma Iskola egy közeli strandra is jár takarítani. Erre a strandra minden nyáron nagyon sok ember jön, ezért sok szemét van, így a csoport sokszor megy oda takarítani.

Az ilyen tevékenységek miatt 2001-ben a Suma Iskola ISO 14001 minősítést szerzett. Az ISO-t (angolul International Organization for Standardization) magyarul Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek hívják. Ezt a szervezetet 1947-ben alapították, a központja Genfben található. Japánban is sok üzlet törekszik arra mostanában, hogy ISO minősítést kapjon. Az ISO 14001 környezetvédelmi szabvány. Japánban a Suma Iskolán kívül is vannak iskolák, amik ISO 14001 minősítést kaptak. 2005-ben 23 iskola kapott ISO 14001minősitést.[1]

A Suma Iskola Már 13 éve szerzett az ISO 14001 minősítést, de ma is szorgalmasan védi a környezetvédelmet. Remélem az iskola tanárai és diákjai a jövőben is folytatják az összefogást a környezetvédelem érdekében.

A.M.

[1]石井 薫(ISHII Kaoru)「地方自治体と学校における環境監査の導入 -ISO14001と学校版ISOを中心に-(1) (Önkormányzatok és iskolák környezet megőrzése–ISO14001- és az iskolai ISO(1))」『経済論集 (Közgazdasági Szemle)2005. nov. 66. köt. 32. old. ( https://www.toyo.ac.jp/uploaded/attachment/2913.pdf#search='%E9%A0%88%E7%A3%A8%E5%AD%A6%E5%9C%92+iso' )

süti beállítások módosítása