Születésem óta a szüleimmel meg a nagyszüleimmel együtt lakom. Japánban, főleg vidéken nem annyira ritka az ilyen típusú család. De mi egy kicsit különbözünk az átlagtól. Mi mindannyian egy lakásban lakunk, de benne a nagyszüleim és a szüleim életmódja alaposan elválik. Az ilyen típusú lakást „ két családi ház”-nak hívják.

Ebben a lakásban három generáció lakik. A gyerekek házaspárja szempontjából nézzük a családot, ezért a szülők házaspárját egy családnak számolják és a gyerekek házaspárját és azok gyerekeit másik családként számolják. Ha valaki ilyen típus lakásban szeretne lakni, be kell tartani néhány fontos szabályt. Például nem szabad zavarni a másik ember magánéletét. Jobb, ha az életük helye is elválik, különösen, ha teljesen más életmódot élnek. Viszont ha külön laknak egy lakásban, legalább hetente egyszer mindenki együtt vacsorázik. (Azért a vacsorát választják, mert Japánban a vacsora a legfontosabb étkezés.)

A „két családi ház”-nak három típusa van. Az első típus a közös típus. Ebben a típusban csak a hálószoba van külön és ezen kívül mindent együtt használnak. A második típus a teljesen elválasztott típus. Ez azt jelenti, hogy minden szoba vagy helyiség külön-külön van és nem kell együtt használni. A harmadik típus a félig közös típus. Ez az első és második típus között van. Így néhány helyiséget együtt használnak. Általában a második típust ajánlják, mivel így kevésbé van lehetőség arra, hogy konfliktus történjen.

Milyen helyiségekre van szükség, ha a második típusban szeretnék lakni? Általánosan konyha, fürdőszoba fürdőkád, vécé és mosdó. Sőt a mosókonyhának és telefonnak is külön kell lennie. Mivel mindent elválasztottak, nehéz kommunikálni egymással. Amikor a két család kommunikálni szeretne egymással, belső telefonon beszélhetnek egymással.

Mikor és miért lett híres az ilyen típus lakás? 1975-ben egy lakásokat áruló cég találta ki ezt a lakástípust. 1980-tól lett egyre híresebb, mert a telekárak hihetetlenül drágák lettek a gazdasági lufi miatt. Ekkor nagyon nehéz volt házat venni. És a nők is elkezdtek dolgozni. Emiatt a nőknek a gyereküket bölcsődébe kellett küldeni, de nem volt elég bölcsőde mindenkinek, ezért a nagyszülők vigyáztak a gyerekekre. 2000-től egyre több az idős ember és jó, ha a gyerek a családjával lakik, mert a nagyszülő mindig tud figyelni az unokákra.

Mostanában a „két egész két tized családi ház” nevű lakás is elég ismert. Ilyenkor két család és egy hajadon nő vagy nőtlen férfi lakik együtt.

Azt gondolom, hogy nekünk mindig tisztelnünk kell az időseket, így a szüleinket nagyon fontosnak gondoljuk. Ezért Japánban az ilyen lakás egyre híresebb lett és manapság is egyre népszerűbb.

I. T.