Az ünnepekről szóló órákon engem az ételek érdekeltek nagyon. Például a pezsgő, a lencse, a hal és a szárnyasok. Elsősorban azon lepődtem meg, hogy milyen sok és különböző élelmiszer szimbolizálja a pénzt a magyar újévi szokásokban. Ha sok lencsét eszünk, akkor sok pénzünk lesz? A halpikkelyek a pénzhez hasonlítanak? A pezsgő drága, és a gazdagságot jelenti? Hát milyen nagyon szeretik a magyarok a pénzt! Érdekes.

Szerintem a japán újévben nem annyira fontos a pénz. Például a bab az oszecsiben nem a pénzt, hanem a szorgalmat jelenti (ez a „szorgalmas” jelentésű mamena melléknévből származik.) Vagy a rákkal hosszú életet, a hal tojásával sok gyereket kívánunk. Talán az oszecsiben csak a nisiki tamago („kétszínű tojás”) kapcsolódik a pénzhez, mert ez az aranyat és az ezüstöt szimbolizálja.

Újévkor a szárnyas azért érdekes, mert Magyarországon ezt nem szabad enni, de Japánban viszont lehet enni. A Cookpad, azaz a japán Mindmegette, 26 kacsa receptet és 605 csirke receptet mutat, ha „kacsa oszecsi” vagy „csirke oszecsi” kulcsszóval keresünk. Mivel a honlap 6799 oszecsi receptet mutat, a szárnyas recept nem sok, de nem is kevés. Nekem a szárnyas tilalmának az oka („elrepül a szerencse”) is érdekes volt. Szerintem a magyarok kreatívak, de egyszerre egy kicsit pesszimisták is, mert nem azt gondolják, hogy a szerencse iderepül vagy messziről szerencsét hoz egy madár.

A szárnyasokkal kapcsolatban arra is kíváncsi vagyok, hogy a tojásról mit gondolnak a magyarok. Hiszen a tojásnak nincs szárnya, de nemsokára szárnyas lesz. Mivel újévkor Japánban a tojás nagyon fontos, (a honlap 1236 tojás receptet mutat 6799 oszecsi recept közül), lehet hogy nagy a különbség Magyarország és Japán között.

Tényleg érdekes a magyar újév!

Nekem nagyon tetszik az év utolsó napja és az újév ünnepe. Japánban december 31-e és január elseje nagyon csendes. Magyarországon szilveszterkor az emberek általában a barátaikkal buliba mennek és várják az újévet, a japán emberek pedig otthon a családjukkal töltik ezt a az estét. Általában tévét néznek. Például szilveszterkor a Kóhaku utagasszent nézik. Ez egy nagyon híres és kicsit hagyományos japán zenei műsor. Minden szilveszterkor nagyon népszerű énekesek és énekesnők egy piros és egy fehér csoportra oszlanak és versengenek, hogy melyik csoport zenéje jobb.

Újévkor pedig sok ember szentélybe megy és imádkozik. A szentélyben az emberek azért imádkoznak, hogy az újév jó legyen. Aztán az egész család összejön. Otthon együtt oszecsit esznek. Az oszecsi japán hagyományos ünnepi ételeket jelent, amelyek szerencsét és hosszú életet jelentenek. Az emberek amazakét is isznak. Az amazake japán hagyományos édes rizsbor. Néha a szentélyben is lehet amazakét kapni. Nagyon szeretem az amazakét. A gyerekek pedig otoszidamát kapnak. Az otoszidama régebben mocsi volt, de most pénz. A gyerekek nagyon örülnek ennek. Általában játékot vesznek belőle. Január harmadikán pedig az emberek a Hakone váltófutást nézik a tévében. Nagyon szeretem a Hakone váltófutást nézni. Ezen a versenyen a versenyzők Hakonétől Tokióig futnak. A csapatok különböző egyetemeket képviselnek.

Magyarországon az emberek a szilvesztert és az újévet a barátokkal töltik és ezek nagyon vidám ünnepek. Japánban pedig az év utolsó napja és az újév nagyon fontos ünnepek. Ha valaki messze lakik, ezt az ünnepet akkor is okvetlenül a családjával tölti. Ezek az ünnepek nagyon fontosak a japán családoknak.

A karácsony az egyik világszerte ismert ünnep. Ez az ünnep régen csak a keresztény embereknek volt fontos, hogy megünnepeljék Jézus születésnapját, de most már a nem keresztény embereknek is fontos.

Japánban régen nem volt karácsony, de ma egyre híresebb lesz, és minden decemberben csaknem az egész országban minden város tele van díszkivilágítással. Az országban sok ember semmilyen vallást nem követ, de jóformán mindenki minden évben élőre örül, hogy ezt a napot vidáman töltheti a családjával vagy a szerelmével, a gyerekek pedig hogy szenteste  karácsonyi ajándékként játékokat kaphatnak. Szerintem ez az ünnep már nem csak vallási dolog lett, és talán valami más jelentése is van.

Persze minden gyerek azt hiszi, hogy szenteste a Mikulás jön hozzájuk az ajándékokkal. Másnap reggel megtalálják az ajándékot az ágynál, aztán nagyon-nagyon örülnek neki. Amikor gyerek voltam, én is minden télen írtam leveleket neki, hogy ajándékokat kérjek tőle. Hallottam, hogy Magyarországon kétszer kapnak ajándékot a gyerekek, először December 6-án, azaz Mikulás napján, és másodszor december 24-én. Most igazán irigylem őket.

Nekem nagyon érdekes, hogy a japán karácsony kicsit különbözik az európaitól, hiszen eredetileg a japánok nem voltak kapcsolatban a kereszténységgel. Például az európai országokban karácsonykor sok ember pulykát eszik, Japánban pedig általában senki sem. Nálunk pedig pulyka helyett csirkehúst és karácsonyi tortát eszünk, emellett általában otthon nincs karácsonyfa, mert itt a lakások nagyon szűkek. De szenteste az alvó gyerekekhez nem Hotei San (布袋さん) érkezik (mint az néhány külföldi oldalon olvasható), hanem az egész világon tipikus Mikulás jön Japánban is, akinek jól áll a piros ruha és a fehér szakáll.