A magyaroknak nagyon fontos október 23-a. Tavaly aznap Magyarországon voltam. Először a 23-a előtti néhány napon a nyelviskolában sokat tanultam az 1956-os forradalomról. Hogy kezdődött a forradalom, hogy vonultak fel a diákok, milyen szimbólumai voltak a forradalomnak stb. 23-án sok olyan helyre ingyen lehetett bemenni, ami kapcsolódik a forradalomhoz. Én a Terror Házában voltam. Ott tankot, autót, akasztófát és sok más olyan tárgyat állítottak ki, amit akkoriban használtak. A börtönt is meg lehetett nézni. Kicsit el tudtam képzelni azt, hogy milyen volt Magyarország a forradalom idején.

Mielőtt a Terror Házába mentem, azt gondoltam, hogy inkább a külföldiek és a turisták mennek oda, hogy ingyen nézzenek meg egy látványosságot. Ennek ellenére sok magyar volt ott, és lelkesen nézte a kiállításokat. Ezért azt gondoltam, hogy október 23-át nagyon fontos napnak tartják a magyarok, és hogy minden évben ezen a napon felidézik az 56-os forradalmat és az akkori magyarok életét és gondolkoznak ezeken.

Szerintem a magyar október 23-a egy kicsit hasonlít a japán augusztus 6-ához és 9-éhez. Japánban 1945-ben ezeken a napokon dobták le az atombombát. 6-án Hirosimára és 9-én pedig Nagaszakira. Én Nagaszakiból származom, és amikor általános iskolába jártam, minden évben augusztus 9-én az iskolába kellett menni, annak ellenére, hogy augusztusban nyári szünet van. Videókat néztünk a 2. világháborúról és olyan idős emberek tartottak előadást, akik túlélték a háborút. A folyosón sok háborús képet is kiállítottak, de én soha nem bírtam megnézni azokat. Origamidarvakat csináltunk, ami a béke szimbóluma. Így tanultunk a háborúról és felidéztük az áldozatokat, akiket nem szabad elfelejteni.

Most egyre kevesebben tudnak a háborúról Japánban. A Hirosimán és Nagaszakin kívüli tartományokban nem nagyon tanulnak a világháborúról az iskolások. Magyarországon viszont október 23-án sok fiatal magyar is ellátogatott a Terror Házába. Persze nem ugyanazok ezek a napok, mert augusztus 6-a és 9-e nagyon szomorú nap volt, és nem ünnepnap. Azonban annyiban ugyanolyanok ezek a napok, hogy nagyon fontos események voltak az ország történelmében. Tavaly október 23-án azt gondoltam, hogy nekünk is még kíváncsibbnak kell lennünk a japán történelemre, sokat kell gondolkodni róla és tovább kell adni a gyerekeknek.  

Manapság gyorsan fejlődik a számítástechnika. Fiatalok és öregek is mindenhol használják az okostelefont. Azzal bármikor, bárhol lehet internetezni, e-mailezni, telefonálni stb. A munkában is fontos szerepet játszik, mert mostanában az a legfontosabb, hogy minél hamarabb intézkedjünk. Tehát bármikor, bárhol dolgozni kell. Az okostelefon nélkül már nem lehet élni. Egyrészt ez nagyon jó, hasznos dolog, de másrészt veszélyes, stresszes dolog is lehet. Ez alkalommal főleg a számítástechnika fejlődése által okozott problémákról szeretnék írni.

Régen az ember kézzel írt levelet és postán adta fel, vagy gyalog ment átadni. A posta felé útközben lehetett kávézni és pihenni. Ennek köszönhetően kevesebb volt a stressz, nem panaszkodtak az alkalmazottak. Mint említettem, most nagyon fontos a gyorsaság. Ha valaki kap egy e-mailt, rögtön kell válaszolni, ha nem, akkor az probléma. Ez nemcsak az e-mailre igaz, minden munkáról ugyanazt mondhatjuk. Minél jobb lesz a technika, annál jobb munkát kell végezni. Ez azt jelenti, hogy egyre nehezebb és több lesz egy ember munkája. Sőt a számítástechnika bevezetése miatt csökkent a foglalkoztatás és a fizetés. Most a számítógépek csinálnak olyan munkákat, amiket régen emberek csináltak. Sok fölösleges alkalmazottat elküldtek vagy csökkentették a fizetést. A számítástechnika fejlődésnek köszönhetően javult a szolgáltatások minősége, de egyszerre nehezebb lett a dolgozók helyzete.

A közösségi oldalak is okozhatnak problémákat, különösen a fiatalok között. Az interneten nem lehet látni a másik fél arcát, úgyhogy bűntudat nélkül könnyen írnak rosszakat egymásnak. A legrosszabb esetben közzé teszik a másik személyes adatait, az ő nevében tesznek valamit stb. Az interneten a zaklatás fokozódni szokott, mert nem lehet elmenekülni előle. Ha egyszer elkezdődik, más közösségbe is átterjedhet. Valójában a fent említett internetes zaklatás miatt öngyilkosságot követett el egy hjógoi gimnazista 2007-ben. Az osztálytársai feltöltöttek egy képet, amin meztelenül van az áldozat, és a lakcímét és a telefonszámát is felrakták az internetre.

Az én esetemben nincs nagy probléma, de néha zavarónak érzem az okostelefont. A főnökömtől bármikor kaphatok üzenetet, még vakáció közben is. És van, aki azt mondja, hogy meghaltam, ha valamilyen elfoglaltságom miatt nem tudok rögtön válaszolni. Nem lehet tudni, hogy miért nem tudok válaszolni, de ilyen az emberek nem gondolnak erre, mert mindig kapcsolatban akarnak lenni valakivel, és azt gondolják, hogy az lehetséges is. Szerintem a számítástechnika fejlődése szülte az ilyen embereket.

Eddig csak a problémákat említettem, de persze sok jó dolog is van. Én is mindig élvezem az internet áldásait. Most nekünk meg kell tanulni, hogy ne keveredjünk problémákba, és hogy megvédjük magunkat. Sok mindent tehetünk, pl. lehetőleg ne osszuk meg a személyes adatainkat, képeket az interneten, ahol mindenki láthatja. Lehetőleg ne használjunk nyilvános ingyenes wifi-t. A munkakörülményeket sajnos nehéz javítani, de biztos van jó megoldás erre is. Remélem, hogy a továbbiakban jobban tudjuk élvezni a számítástechnika előnyeit.

Japánban eredetileg 15 állami ünnep volt. 2016-ban a japán kormány létrehozta az augusztus 11-i hegyek napját és így 16 állami ünnep lett. Ez lett az első ünnep augusztusban. A hegyek napja azért jött létre, hogy az emberek köszönetet mondjanak a természetnek, különösen a hegyeknek. Japánban sok természethez kapcsolódó ünnepet találhatunk a naptárban. Például március 20. körül van a tavaszi napéjegyenlőség, május 3-a a zöld nap, július harmadik hétfője a tenger napja, szeptember 22. körül az őszi napéjegyenlőség. Ekkor is a természetnek mondunk köszönetet. A tenger napja 1995-ben jött létre. És aztán az emberek azt gondolták, hogy miért nincs hegyek napja is. Nagyon érdekes, hogy ez volt a fő ok. A tenger napjának létrejötte után néhány megye létrehozta a hegyek napját, de akkor még nem volt nemzeti ünnep.

Ki akarta létrehozni a hegyek napját? Egy “hegyek napját képviselő szövetség” nevű japán csoport hozta létre, mert a hegyek napját ünneppé akarta nyilváníttatni. Eredetileg augusztus 12-ét választották a hegyek napjává, de azon a napon régen egy nagy légijármű baleset történt és sok ember halt meg. A halottak száma majdnem a legmagasabb a japán történelemben. Ezt a napot sok ember ellenezte, és augusztus 11. lett a hegyek napja.

Azért augusztusban van a hegyek napja, mert Japánban augusztusban nyár van és az emberek sokat mennek a hegyekbe hobbiként. Például Japánban van a Fudzsi hegy. Erre a hegyre csak nyáron tudunk felmenni. Néhány évvel ezelőtt, a Fudzsi hegy a világörökség része lett, azóta több ember akar felmenni a Fudzsi hegyre és a külföldieknek is nagyon érdekes és érdemes elmenni a Fudzsi hegyre, amikor Japánba utaznak. Szerintem augusztus 11. a legjobb választás. A második ok az volt, hogy augusztus közepén van obon, és sok cégnél a dolgozók már eddig is pihenhettek. Így arra gondoltak, hogy ha a hegyek napja ünnep lesz, akkor nem annyira fogja zavarni a munkát.

A diákokra nincs nagy hatással a hegyek napjának a létrehozása, mert augusztusban már nyári szünet van, de a dolgozók könnyen tudnak pihenni ez alatt a rövid nyári szünet alatt.