Mindenkinek sokféle tanulási módszere van, amikor egy idegen nyelvet tanul. Az interneten találtam egy hírt, amiben a tanulók között népszerű nyelvtanulási módszerekről van szó. Bár ez a hír csak az angol nyelvtanulásra vonatkozik, ezeket a módszereket az angolon kívüli idegen nyelvek tanulására is lehet alkalmazni. És ezt a hírt nézegetve végiggondoltam azt, hogy én milyen módszereket használok.

Ebben a dolgozatban a feliratokkal, vagyis a filmekkel vagy sorozatokkal való tanulásról (a 8-adik módszer a hírben, amit említettem) való véleményemet mutatom be. Azért a feliratot választottam a módszerek közül, mert annak ellenére, hogy a felirattal való tanulás nagyon hatékony az idegennyelvi-tanulás szempontjából, úgy érzem, hogy kevesen próbálják ki ezt a módszert. Úgyhogy az előnyöket és a hátrányokat fogom végigvenni, hogy ennek az okát megvilágítsam.

Először a lehetséges előnyöket szeretném bemutatni. Az első előny, hogy ha ismeretlen szavakkal vagy kifejezésekkel találkozol, ha feliratot használsz, az anyanyelvi filmet nézve meg tudod oldani a problémát. Ráadásul, mivel csak a felirat segítségével meg lehet oldani, nincs szükség másik ember segítségére, vagyis egyedül is lehet tanulni. Más módszereknél viszont gyakran olyan problémával nézünk szembe, amit az anyanyelvi tanár nélkül nem lehet megoldani. Például én most egy magyar regényt olvasok nyelvtanulás céljából, és gyakran akadnak érthetetlen szavak, és ha a szó nincsen a szótárban, akkor nem tudok tovább olvasni.

A filmek második előnye, hogy “a beszélt nyelv szókincsét” tudjuk tanulni velük. A filmben mindig vannak kifejezések a korabeli beszélt nyelvből, ami a nyelvtanulók számára nagyon fontos. Az azt jelenti, hogy ha egy új filmet nézünk, akkor meg lehet tanulni a mostani szlenget. Viszont ha régi filmet nézünk, akkor is meg lehet tanulni olyan kifejezéseket, amelyeket sokan használták, amikor a filmet készítették. És ez nemcsak a szókincs fejlesztéséhez, hanem a hallgatás gyakorlásához is hasznos. Úgyhogy a  filmnézés a vizuális típusoknak és auditív típusoknak is jól működik.

És napjainkban egyre népszerűbbé válik az internetes közvetítés, például a Hulu vagy a Netflix. Ennek köszönhetően sokkal könnyebben tudjuk nézni a filmeket és sorozatokat, azaz nem kell boltba menni, hogy DVD-t kölcsönözzünk. Ennek köszönhetően most ez a módszer nem annyira fárasztó, mint régen.

A következő részben a hátrányokról szeretnék írni. Az első hátrány, hogy ez a módszer az alapfokú nyelvtanulónak nem annyira jól működik. Bár a film típusától függ, a filmekben általában vannak olyan mondatok, amelyek a grammatika szempontjából nem annyira tökéletesek, mint a tankönyvben lévő szövegek. Tehát az alapfokú nyelvtanulók számára kicsit nehéznek tűnhetnek. A nyelvtanulásban a beszélt nyelvet és a helyes grammatikát nehéz párhuzamosan tanulni.

És mivel még nem mesterséges intelligencia, hanem emberek csinálnak minden fordítást, hibák is találhatók bennük. És a feliratban sokszor nem szó szerinti fordítás van. Mindig valamennyire máshogyan fordítják a szöveget, hogy a nézők jobban tudják érteni. Tehát akik a rendes grammatikát akarják megtanulni, ez a módszer nem annyira megfelelő nekik. Ez a második hátrány.

Amint a harmadik előny kapcsán említettem, napjainkban egyre több film vagy sorozat nézhető az interneten. Az országoktól függ, hogy mennyi film nézhető felirattal. Például kevés az olyan magyar film, amelyet japán felirattal meg lehet nézni, és fordítva is. Viszont rengeteg spanyol vagy angol film nézhető felirattal. Ez a harmadik hátrány.

Tehát bár  hátrányok is léteznek, mégis jónak tekintem a feliratot mint idegennyelv-tanulási módszert.

Források

・Nyelvtanulási módszerek: 8+1 extra tipp,hogy még hatékonyabban tanulj angolul

（http://angolorak-budapesten.webnode.hu/products/nyelvtanulasi-modszerek/）

・Nézz feliratos filmet, jobb lesz az angolod!

（http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2012/10/01/felirat_vs_szinkron/）

Japánban sok ember azt gondolja, hogy az idegen nyelv elsősorban az angolt jelenti. És sokan azt mondják, hogy a japánok csak az angol nyelvtant és olvasni tudnak, de nem tudnak angolul beszélni. Ez a két dolog, különösen a második, nagy probléma. És mivel a japán kormány által elvárt nyelvtanulási módszer nem jó, én két dolgot javaslok: Az első, hogy a gyerekeknek hamarabb kell kezdeni az angoltanulást, és a gimnáziumban a diákoknak lehessen választani valami idegen nyelvet az angolon kívül is.  A második, hogy elsősorban az órán több időt kell beszélgetni párban vagy csoportban.

Ha több nyelvet tudsz, tájékozottabb ember leszel.  Persze az angol is fontos, mert sok helyen sokan beszélnek angolul, de más nyelveket is nagyon érdemes tanulni.  Például magyarul, kínaiul, koreaiul, franciául, spanyolul, németül stb.  És ha a diák korábban megtanulja az angolt mint most, sok idő lesz más nyelvet tanulni.  Amikor én általános iskolás voltam, nem voltak angolórák, de most már ötödik osztálytól kezdődnek az angolórák.  Ráadásul a kormány eldöntötte azt, hogy a gyerekeknek harmadik osztálytól fognak kezdődni az angolórák 2020-ig. Ez egy jó ötlet, de én azt gondolom, hogy még hamarabb, már az első osztályosoknak el kell kezdeni.  Ha 7 éves korban kezdik az angolt, már jobban értik az angolt, amikor alsó középiskolások lesznek.  És aztán más idegen nyelvet is lehet választani a gimnáziumban.  Ez az ötlet nem csak több fajta nyelvtanulásnak, hanem a kiejtésnek is jó, a fiatalok artikulációs bázisa miatt.

A következő probléma, hogy mivel Japánban a diákok mindig csak írva tanulnak, az auditív típusú diákok hátrányban vannak.  És szerintem a legfontosabb nyelvtanulási készség nem az olvasás, hanem a beszélgetés, mert még ha jól érti is valaki az írott szöveget, nem tud túlélni külföldön, ha nem érti sem a hallott szöveget se beszélni nem tud.  Így a japán diákoknak sokkal többet kell gyakorolni beszélgetést az órán.  És Japánban, az általános iskolától a gimnáziumig kb. 30 diák van egy osztályban, és a diákoknak nincs sok alkalmuk beszélni.  Így nem csak az angolórán, hanem más idegennyelv-órán is több pármunkát és csoportmunkát kell csinálni.  Ennek köszönhetően, sok diák megszokná a beszédet és nem félne a hibáktól.

Szóval én azt gondolom, hogy már az első osztályos általános iskolásoknak el kell kezdeni az angol tanulást, és a gimnazistáknak pedig el kell kezdeni egy másik nyelvet, és hogy az órán több páros és csoportos munkát kell csinálni beszélgetés gyakorlása miatt.