Amikor terveket készítünk, az időjárás nagyon fontos. Amikor kirándulásra megyünk, nagy kár, hogy ha esik az eső. Ha szeretnénk tudni, hogy milyen lesz az időjárás, akkor sokan az időjárás-jelentést nézzük a tévében. A következőkben bemutatom, hogy milyen a japán időjárás-jelentés.

Japánban is vannak olyan profi emberek, akik csak az időjárásról beszélnek. 1994-ben a kormány hozott egy időjárás-jelentésről szóló törvényt. Az új törvény szerint ha a valaki földrengésen, cunamin és vulkánkitörésen kívül az időjárásról is beszél, képesítéssel kell rendelkeznie. Azóta akik időjárás-jelentőként szeretnének dolgozni, szükségük van arra, hogy meteorológusi képesítést kapjanak. Ez a vizsga borzasztóan nehéz, ezért azt mondják, hogy a sikeres vizsga lehetősége csak kb. 5,7%. Miután valaki átmegy a vizsgán, regisztrálni kell a Minisztériumnál. Ezek miatt a okok miatt ez a foglalkozás nagyon híres és népszerű de nagyon kevés ember dolgozik meterológusként .

Általában reggel és este nézzük a következő napok időjárását. A tévében két jó meteorológus van. Az egyik meteorológust Katahira Astushinak hívják. Ő mindig szójátékokat használva magyarázza az időjárást. A másikat Horai Daisukenak hívják, ő pedig mindig aranyos képeket rajzolva magyaráz. Mostanában ez két meteorológus nagyon népszerű.

A tévében az időjáráson kívül még néhány információt kaphatunk. Például arról, hogy milyen sok virágpor van a levegőben vagy milyen erős az ultraibolya sugárzás stb. Vannak más különleges dolgok is. Japánban négy szép évszak van, és minden évszakhoz kapcsolódik néhány különleges dolog. Például tavasszal cseresznyefát nézhetünk, ősszel pedig a piros leveleket. A japán időjárás-jelentés ezeket is bemutatja. Tavasszal bemondják, hogy mikor virágzik a cseresznyefa, ősszel pedig bemondják, hogy mikor változnak a levelek pirossá. A japánok minden évben, amikor ezeket látják a tévében, azt érzik, hogy végre jön a tavasz vagy az ősz. Különösen a cseresznyevirág nagyon fontos a japánoknak, mert régóta ez az ország szimbóluma. Sőt Japánban a tavasz azt jelenti, hogy az új év kezdődik. Sok ember kezd új életet, ezért mindenki alig várja a cseresznyevirágot.

Mindennap szoktuk nézni az időjárás-jelentést. Ez fontos információ és szerintem nagyon nehéz lenne, ha az időjárás-jelentés nélkül élnénk. Azt hiszem, hogy mindenhol van valami különleges időjárás-jelentés. Ha van lehetőségem arra, hogy más országban lakjak, szeretném megfigyelni az ottani különleges időjárás-jelentést.

Tavasszal ok nélkül is nagyon jól érezzük magunkat, de májusban pedig búskomorak, és júniusban is melankolikusak leszünk (de én nem, hiszen júniusban van a születésnapom! ). Ősszel újra jól érezzük magunkat...

Ez szerintem azt mutatja, hogy az időjárás nagyon mély kapcsolatban van az elménkkel. Én nagyon kíváncsi vagyok a pszichológiára, így kicsit kutattam erről, és néhány érdekes információt találtam. Szeretném röviden bemutatni azokat és a saját gondolataimat a témáról.

Először is a pszichológiai tanulmányok szerint az időjárás és az elménk között talán van valami kapcsolat (persze van néhány szakember, akik azt mondják, hogy nincs kapcsolat). A tanulmányok szerint különösen a páratartalom, a hőmérséklet és a napos idő hat ki az elménkre. Például nagyon nedves időben nem tudunk elég jól koncentrálni, a meleg idő miatt agresszívek leszünk, és amikor több a napsütés, akkor több pozitív gondolatunk van. Valóban a bevezetőben én is azt mondtam, hogy tavasszal, amikor sokat süt a nap, kicsit optimistábbak leszünk, júniusban pedig, amikor végig esik az eső, kicsit elveszítjük a kedvünket.

Egyébként miközben erről a témáról kutattam, egy dolog nagyon nyugtalanított. Miért érezzük a „gogacubjó”-t, ezt a sajátos japán lelki betegséget, ami olyan mint egy enyhe depresszió? A május nem túl nedves, az idő nem lesz hirtelen túl meleg lesz vagy hideg, és a napsütés is sok. A gogacubjó nincs kapcsolatban az időjárással?

Gogacubjó csak Japánban van (amikor ezt megtudtam, akkor nagyon meglepődtem). A gogacubjó azt jelenti, hogy olyan szellemi betegség, ami azért alakul ki, mert valaki nem tud az új környezethez alkalmazkodni. Általában tavasszal a környeztünk nagyon más lesz, és az új környezethez nem tudunk alkalmazkodni, ráadásul a Golden Week ünnepek után az ember hirtelen tele van fáradtsággal, és az egészségünk vagy az elménk ok nélkül legyengül. Tehát főleg az okozza a gogacubjó-t, hogy az ember nem tud alkalmazkodni az új környezethez, de azt találtam, hogy egy tanulmány szerint a gogacubjó-ra az időjárás is kihat. Májusban nincs nagy időjárás-változás, de sok kicsi változás van. Ezeket nem vesszük észre, de akaratlanul kihat ránk. Ilyen kicsi időjárás-változások és az előző környezeti faktor miatt alakul ki a gogacubjó.

Ez a téma nekem nagyon érdekes volt. Nagyon különböző elemek hatnak ki az emberi pszichológiára, az emberi lélektan nem zárul le az emberrel. Valami, amivel látszólag semmi kapcsolat sincs, mégis meglepő kapcsolatban van az emberi lélekkel. Más szóval az emberi pszichológiára minden kihat. Szerintem sokszor nem a látható dolgokban, hanem éppen a láthatatlan dolgokban rejtőzik valami fontos vagy rejtelmes dolog. Persze ezt nem tudom biztosan, de szeretném ezt hinni. Újra elgondolkodtam a pszichológia komplexitásán, és egyre jobban érdeklődöm a téma iránt.

Prezentáció a viusal keiről.