Mindenki lakásban él. És minden lakásnak van valamije. Mi ez? Igen, ez a vécé. Minden lakásnak van vécéje. És ebben a házi dolgozatomban erről szeretnék írni, a japán vécé történelméről.

Régen, körülbelül Kr.e. 3oo körül a Zsómon-korszakban vagy a Jajoi-korszakban Japánban már voltak vécék. A régi vécé olyan volt, mint a jobb oldali fényképen. Nagyon könnyű volt elkészíteni, csak fából készítették. És a vécé alatt egy folyó volt. Persze nem volt vécépapír, ezért azt hallottam, hogy a régi japánok kis agyagáru töredéket használtak (hát azt én se tudom, hogy hogyan használták ezt úgy mint vécépapírt).

Azután, a Heian-korszakban külülbelül Kr.u. 9oo-ban, újfajta vécé jelent meg Japánban. A neve hidono vagy hinohako. Csak a bürokraták tudtak olyan vécét használni. Ez a vécé mozgatható volt, és körülbelül ebben az időszakban kezdtek vécépapírt használni.

És a Kamakur-korszakban a parasztok elkezdték összeszedni az ürüléket, mert trágyáként használták. De olyan vécét, mint a jobb oldali képen, normális ember nem sokat használhatott, és mindenki csak valahol elvégezte a dolgát.

És többen és többen kezdtek vécét használni, az Edo-korszakban pedig sok ember használt vécét, és nagyon sok ürüléket használtak trágyaként. És ebben az időszakban ürüléket eladó kereskedők is voltak. Sok ember nem szerette és nem használta az ürüléket, és olyan kereskedő megkapta ezt és parasztoknak stb. eladta. Ezért Edo város nagyon tiszta volt.

De az Edo-korszakig a vécé nagyon könnyen lebomlott, mert minden vécét fából készítettek. És a Meizsi-korszakban készítettek először vécét agyagáruból (olyan, mint a jobb oldali fénykép). Szerintem nagyon szép és modern formája van. És a 2o. században az európai vécé is elterjedt, most nagyon sok vécé van Japánban, és persze minden lakásban van.

És szeretnék írni az újabb vécéről is. Mostanában nagyon sok funkciója van a vécének. Például, amikor leöblítik a vécét, akkor takarítja a vécét, nagyon kevés vízzel öblíti le a vécét, a vécé fedele automatikusan kinyílik, amikor valaki a vécéhez megy, és amikor a vécétől elmegy, akkor a vécé fedele automatikusan becsukódik, és azonfelül amikor vécére megy, akkor hirtelen zenét hallgat a vécén (miért van ez a funkció?). Azt hiszem, hogy olyan vécét kell készíteni, amit bármikor tudunk használni, még akkor is amikor földrengés történik. Azt kívánom, hogy a jövőben sokat fejlődjön a vécé.

O. Sh.

Források:

http://matome.naver.jp/odai/2138980649330490901?page=2

wikipedia

Most az életünk sokkal könnyebb, mint régen. Sok elektronikus készülék van, és nem annyira drágák, ezért minden család meg tudja venni és használni ezeket a lakásában. Ez a helyzet magától értetődő számunkra, de régen persze nem így volt. Különbségeket kerestem, és néhány érdekes dolgot találtam. Ebben a szövegben azt akarom bemutatni, hogy Japánban hogyan fűtötték és hűtötték a lakást régen.

Először is azt szeretném bemutatni, hogyan fűtötték a lakást. Mostanában különböző készülékeket lehet használni; légkondicionálót, padlófűtést, gázkályhát stb. Régen pedig nem voltak annyira hasznos dolgok, de voltak olyan dolgok mint a jutampo (湯たんぽ) és a hibacsi (火鉢).

Az Edo-korszaktól használják a jutanpó-t. Ez fémből készült, és van egy kupakja. Forró vizet töltenek benne, és melegebb lesz. Sokan beteszik a paplan és a matrac közé, és felmelegítik az ágyneműt. A Heian-korszaktól használják a hibacsi-t. Sokfelé alapanyagból készült, és sok hamu van benne. Néhány meggyújtott faszéndarabot tesznek bele, és a hibacsi-nál egy kicsit melegebb lesz. Ha fémhálót tesznek a faszénre, lehet rajta melegíteni a jakan-t (japán kanna) vagy mocsi-t (japán hagyományos étel) sütni.

A következő részben azt akarom bemutatni hogyan hűtötték le a lakást. Most lehet használni légkondicionálót vagy ventilátort, de régen nem voltak ilyenek. Helyettük szudare-t (簾), szenszu-t (扇子) és fúrin-t (風鈴) használták. A Nara-korszaktól használják a szudare-t. Bambuszból készült, és sok rés van a bambuszok között. A szudare-t az ablakhoz vagy előszobához támasztják vagy felakasztják, és így meg lehet előzni napfényt. A Nara-korszaktól használják a szenszú-t. A váza bambuszból vagy fából készült, és erre a vázra egy papírt ragasztottak. Ezt össze lehet csukni, ezért nagyon praktikus. Az Edo-korszaktól használják a fúrin-t, ami üvegből készült. Ezt az ablakhoz akasztják fel, és akkor szép hangot lehet hallgatni, amikor fúj a szél. E miatt a hang miatt hűvösebbnek érezhetjük az időt.

Régen nem voltak annyira hasznos készülékek, de találékonyak voltak az emberek. Az elektronikus készülékek sok energiát igényelnek, ami rossz hatással van az Földre. Azt gondolom, hogy most fel kell idézni a régi tudást és használni a régi praktikákat.

N. A.

Most az egész világ gazdasága nem jól működik, és itt Japánban is súlyosbodik a gazdasági válság. Az Abenomics is úgy látszik, hogy nem sikeres. Az emberek nem szeretnének sok pénzt költeni. De általában az ember életében néha nagy vásárlások történnek, és az egyik a ház. Ha a mai Japánban valaki új házat vesz, általában körülbelül ötvenmillió jent kell fizetni. És majdnem mindenki lakáshitelt vesz fel, és rendszerint körülbelül harminc évbe telik, hogy mindent visszafizessen. Így sok idő és pénz kell, hogy megvegye a saját házát. Ebben a helyzetben egy új lakás fajta egyre népszerűbb lett. Ezt a házfajtát „small house”-nak, vagy „micro house”-nak hívják.

A „small house” , mint a szavakból is látszik, kis házat jelent. Nem olyan nagy, mint egy normális családi ház. Néha a ház olyan kicsi, mint egy kunyhó. Bútorból sincs sok. Minimálisra csökkentik a szükséges tárgyakat. Általában egy ilyen házat körülbelül négy millió jenért lehet kapni. És az ott lakó élete minősége attól függ, hogy milyen jó ötletet vesz a fejébe. Ha nem ragaszkodik ahhoz, hogy csak egy helyen lakjon, lakókocsi is lehet „small house”. A „small house”-nak sok előnye van.

Igazából néhány jogi probléma van azzal kapcsolatban, hogy Japánban „small house”-t építsen valaki. De nem lehetetlen. Feltűnt egy YADOKARI nevű társaság, hogy az ilyen új lakó stílusokat híresebbé tegye Japánban. A YADOKARI weblapja, MIRAI SUMAIKATA KAIGI (A Jövő Lakásinak Konferenciája), az egész világ „small house”-ait bemutatja. Ott az ilyen házakról és ott lakó emberekről lehet tájékozódni. A „small house”-on kívül, más érdekes házakat is meg lehet ismerni. Ráadásul érdekes munkákat végeznek és utazási információkat is adnak. A társaság és a weblapja különösen a fiatalok között egyre népszerűbb lett.

A mai Japánban most nagyon kevés olyan ember van, aki olyan gazdag, mint a régi japánok. És a családmodell is megváltozott. Régen Japánban az ember általában nem csak a szüleivel, hanem a nagyszüleivel is együtt lakott. Nagyon nagy volt a család és nagy házra volt szükség. De most majdnem minden családban, különösen a nagy városokban, csak a szülők és a gyerekek laknak együtt. És már nincs szükség olyan nagy házra. Ha valaki nem tud házat venni a magas ár miatt, a „small house” egy jó lehetőség.

N. N.

Általában a japán házban van egy fürdőszoba és egy vécé. Sőt a japán fürdőszobában van egy fürdőkád, ahol majdnem minden este fürödnek az emberek. Szerintem a japánoknak nagyon fontos a mindennapi fürdés szokása. Mindennap sokat tanulnak vagy dolgoznak, utána fáradtan mennek haza és a fürdőszobában lassan fürödnek és kipihenik magukat egy nap végén. Én is tényleg szeretek fürdeni fürdőkádban, de amikor Magyarországon a kollégiumban laktam, ott nem volt egy fürdőszoba, egy fürdőkád sem. Azért utáltam zuhanyozni, mert mindig állva kell zuhanyozni és nem tudtam eléggé felmelegíteni magamat. Persze tudom, hogy néhány magyar házban van fürdőkád és Magyarországon van sok gyógyfürdő. De szerintem mindkettő száma sokkal kevesebb, mint Japánban. De miért olyan fontos a fürdés szokása a japánoknak?

A fürdő eredetileg ugyanakkor jött Japánba, amikor a buddhizmus jött Japánba Kínából a 6. században. És azt mondták, hogy a fürdő megvédhet hét betegségtől és hét szerencsét kaphat az, aki fürdik, ezért mindenki fürdött az egészségért. Utána az Edo-korban megjelent a sento-nak hívott közgyógyfürdő. Egyébként akkor a férfiak és nők még együtt fürödtek, de az Edo-kor végén ezt a szokást megtiltották. A sento nagyon népszerű volt a nemesek és polgárok körében is, de csak a nemesek házának volt fürdőszobája. De a második világháború után, fokozatosan az átlagos házakban is megjelent a fürdőszoba. Sőt, nem csak az egészség miatt, hanem egyszerű szórakozásként is kezdtek fürdeni. Mostanában Japánban a fürdőszobában igen sok dolgot csinálunk. Például tévét nézhetünk, zenét hallgathatunk, könyvet olvashatunk, szaunázhatunk, sörözhetünk is.

Japánban és Magyarországon is sok gyógyfürdő van, de ebben is van sok különbség. Az első, hogy Japánban általában tilos fürdőruhával fürdeni.(Persze a női fürdő és a férfi külön van.) Nem vagyunk biztosak benne, hogy miért tilos fürdőruhát viselni, de ez természetes szabály Japánban.

A második, hogy Japánban a gyógyfürdő fiatalok és idősek körében is nagyon népszerű és mindenki inkább szórakozásként jár gyógyfürdőbe. Sőt ott nem csak a gyógyfürdőt élvezik, hanem a gyógyfürdő ételeit is. Például a fürdő meleg vízében tojást vagy édességet főzünk. Hosszú ideig fürdünk és utána yukatá-t (könnyebb kimono) viselünk, és végül mindenkivel finomságot eszünk, ezek tökéletesek.

A japán és magyar fürdő között sok különbség van, de mind a kettőben szoktak fürdeni. Én nagyon szeretem a magyar gyógyfürdőt, szóval a magyarok is biztosan szeretik a japán fürdőt is! Remélem, hogy a magyarokat érdekli a japán fürdő és fognak fürdeni otthon is.

S. Y.

Az elmúlt években sok vállalat elkötelezett a környezetvédelem mellett. Az építőipar is szembesült a környezetvédelem problémájával, és egy új ötletet, a környezetbarát lakást javasolja.

Ezek olyan házak, amik figyelembe veszik az energiafogyasztást. Például, hatékony hőszigetelőt tesznek a falra, padlóra, plafonra és tetőre, olyan ablakot és ajtót vagy használnak, ami nem ereszti át a hőt. Ezzel annyira megakadályozzák a hő ki-be járkálását, amennyire csak lehet.

Levegős lakás is könnyűen tud szellőztetni. Ezek a környezetbarát lakások nyáron hűvösek és télen melegek, így nem kell használni a légkondicionálót és a fűtést. Az „eco-bojler” is segíti a környezetvédelmet. Támogatják azt az embert vagy vállalatot, aki beszerel „eco-bojler”-t. Különböző vállalatok árulnak „eco-bojler”-t.

Így tudják csökkenteni a széndioxid kibocsátást és megakadályozni a globális felmelegedést. És a fogyasztók tudnak takarékoskodni a fűtési és világítási költségeken.

Japánban a kormány ajánlja a környezetbarát lakási építést, és az állam támogatást ad az olyan vállalatnak és a magánszemélynek, aki átveszi ezeket a próbálkozásokat. A Környezeti Minisztérium és az önkormányzatok információt adnak a környezetbarát lakásról és az állami támogatásról az Interneten.

Az is fontos, hogy lehetőleg ne használjunk sok fosszilis tüzelőanyagot, kőolajat, szént, földgázt.

A napenergiás áramfejlesztést is gyakran üzembe helyezik. Más áramfejlesztés, ami a szelet, a geotermikus energiát, a vizet, és a biomasszát használja, is hozzá tud járulni a környezetvédelemhez.

Nem elég csak megépíteni a környezetbarát lakást. Persze, az is fontos, hogy minden ember kényelmesen és kellemesen tudjon élni. Ezeknek a lakásoknak hibája, hogy az embereknek szenvedni kell és túl előrébb valónak tartják a környezetvédelmet a kellemesnél. A építésznek meg kell értenie a tájegység időjárási jellemzőit, gondolkozni milyen energiát lehet használni eredményesen, és megtervezni a lakást. Kell igyekezni nem elrontani a tájegység kultúráját sem.

A lakás az életünk számára létfontosságú. Nem csak a lakásvállalatok, hanem magánszemélyek is gondolkoznak a környezetvédelemről és megváltoztatják az életmódjukat.

T. H.