Magyar szakosok Japánban

Oszecsi, otoszidama, garnéla és mame

Japánban is január elsején ünnepeljük az újévet, általában a családdal és a rokonokkal otthon. Ezen a napon oszecsit eszünk, ami sok étel együtt egy emeletes ételdobozban. Minden egyes ételnek jelentése van. Például a garnéla hosszú életet jelent, mert a garnéla háta görbe. A fekete szójabab jelentése pedig munka és haladás. Szójababot japánul mamének hívják. "Mame" szorgalmas hozzáállást jelent japánul. Oszecsit főzni nagyon macerás, mert sokféle étel van benne. Ezért a család általában együtt főzi.
Újévkor sok ember a szentélybe megy. A szentélyben imádkoznak és elmondanak egy újévi kívánságot. Jóslatot is húznak. És a szerencsét jósolnak az új évre.
A nagyszülők és rokonok pénzt adnak a gyerekeknek. Ezt a pénzt otoszidamának hívják Japánban. Sajnos, sok gyerek nem költheti el rögtön a pénzt, mert sok szülő azt akarja, hogy a gyerek félretegye. Amikor a gyerek felnőtt, az összegyűlt otoszidamát bármire elköltheti.

Y. W. 

Újév Japánban

Szerintem, az újév a legfontosabb japán családi ünnep. Újévkor a család és a rokonok összejönnek a nagyszülőknél és együtt ünnepel. Ilyenkor sokat beszélgetnek és együtt esznek, általában oszecsit, egy japán hagyományos ételt. Három dobozban különböző étel van és mindegyiknek van jelentése. Azt hiszem, hogy régen a nők főzték és készítették, de ma már kevesebben főznek, mert az sokáig tart. Így aztán sok ember a boltban veszi meg az oszecsit vagy nem inkább nem is eszik. Az én anyukám minden évben megfőzi az oszecsit. Nagyon szeretem és mindig sokat eszem. Az újévkor a gyerekek zsebpénzt kapnak a szüleiktől, a nagyszüleiktől és a nagybátyjuktól. Gyerekek kártyáznak, miközben a felnőttek beszélgetnek. Sok ember elmegy a sintó templomba. Ott az emberek ilyeneket kívánnak, hogy, az „idén is minden menjen jól”, „menjek át a felvételi vizsgán” vagy „legyek sikeres a munkámban”. Néhány ember szerencsecédulát is húz. A cédula megjósolja, hogy neked idén jó vagy rossz éved lesz.

Én nagyon szeretem az újévet. Akkor sok finomságot ehetek, találkozhatok a nagyszüleimmel és az unokatestvéreimmel, és pihenhetek. De sajnos téli szünet nagyon rövid és nem tudok sokat pihenni.

M.

A Kikai-sziget

A Kikai-sziget tengerpartján fényképeztem ezt a fotót. Aznap sok ember békésen úszott. Jó idő volt és minden nagyon szép. Ez a strand nagyon híres a szigeten. Körülbelül májustól szeptemberig vagy októberig lehet úszni. Én ezen a szigeten nevelkedtem, és nagyon szeretem ezt a szigetet.

Amikor általános iskolába jártam, minden évben kirándultam erre a strandra. Az iskolám mintegy 7 kilométerre onnan, így nagyon sokat gyalogoltam. Ez a strand érdekes, mert közvetlenül mellette repülőtér van, tehát emberek úszás közben tudják nézni repülőgépet!

A családommal 4 évvel ezelőtt elköltöztünk a szigetről, így néha nekem nagyon hiányzik ez a sziget. Olyankor megnézem ezt a szép képet, ezért nekem nagyon fontos ez a fotó.

Kikai-szigetről

Kikai-Ksziget Kagosima megyében van, kb. 380 kilométerre Kagosima városból. Repülőgéppel vagy hajóval lehet elérni. Nyáron nagyon meleg van, télen pedig nem olyan hideg, de eléggé fúj a szél. Most Kb. 7,000 ember él itt. A sziget a cukornádról, a citrusfélékről és a japán vodkáról híres.

maho_foto.jpg

 

 

Japán hát csodája (3)

Japán hét csodája

Elsőként ajánlom Sirahamát. Van fehér homokos tenger partja, állatkertje, gyógyfürdője, halpiaca, különleges süteményei, aminek mindenki örül, ha ajándékba kapja, és gyönyörű sziklái. Minden lélegzetelállító.

A második, az oszakai érme gyár. Itt meg lehet nézni, hogyan lyukasztják az ötös és ötvenjenes érmét vagy hogyan ellenőrzik az új érméket.

A harmadik, az úgynevezett „nyuszi sziget”, azaz „Okunosima”. Ott k.b. 700 vad üreginyúl lakik. Mostanában elég népszerű és 2015-ben k.b. 20 ezer külföldi turista is jött erre a Hirosimai kis szigetre a nyuszikákért.

A negyedik pedig Kuszacui gyógyfürdő, amely a „három nagy japán fürdő egyike”. A ként tartalmazó vize miatt kicsit büdös az egész város.

Az ötödik pedig Sigi hegyen lévő Csógoszonsi templom. Arról híres, hogy ennek a templomnak a csodálatos titkai távol tartják a rossz szellemeket.

A hatodik Narai park. Igaz, hogy itt Narai nagy Buddha a legjobban ismert, de azt az előadást is érdemes megnézni, amelyen férfiak levágják a parkban élő őzek szarvát, hogy azokkal ne sebesítsék meg a turistákat.

Végül, ajánlom az Umedai sky billben lévő kilátót. Ez egy 41 emeleti szabadtéri kilátó. Kicsit drága, de azért élvezetes.

 T.

 

 

 

Japán hét csodája (2)

Japán hét csodája

Japánban sok különleges hely van.  Én hét helyet mutatok most be.  Az első a Sziretoko a tájegység, ami magába foglalja Sziretoko félszigetet és Ohotszk-partvidéket. Ott végveszélyben levő és más különleges állatok élnek.

Jakuszimában is gazdag természet maradt meg. Jakuszima a cédrusfáról híres. A cédrusfák nagyon régiek és nagyok. Sok ember úgy gondolja, hogy a cédrusfák szentek. Iszigakidzima is egy sziget. Dél-Okinawában van. Gyönyörű tenger veszi körül ezt a szigetet, és a tenger alatt sok színes hal él.

Japánban sok különleges épület is van, például a szentélyek. Hórjúdzi az egész világon a legrégebbi fából készült épület, ami még most is létezik. A Hórjúdzi a hetedik században épült.

Az Itszkuszima szentély is híres. A nagy piros kapu a tengerben víz felett áll.  A Kinkakudzi arany színű szentély. 1397-ben Aszikaga Joszimitsz shogun építette.

Nem csak szentélyek, hanem érdekes lakások is vannak. Szirakawagóban különleges házak vannak. Ezek a házak szénatetősek, és a tetők nagyon ferdék. Ezt a tetőt gassjódzukurinak hívják. Ebben a térségben sokat esik a hó, ezért a házak úgy épültek, hogy embereknek ne kelljen kínlódniuk a hó leverésével a tetőről.

Japánban nagyon különleges a természet és az építészet. Remélem, hogy sok ember megismeri majd Japán különlegességeit.

R.

Japán hét csodája

       Japán hét csodája

  • Fushimi Inari-templom
  • Itsukushima-templom
  • Todai-ji templom
  • Nara Park
  • Kinkaku-ji
  • Fudzsiszan
  • Kinoszaki-gyógyfürdő

Számomra a Fushimi Inari-taisha Japán egyik csodája.  Ennek a templomnak nagyon sok szentélykapuja  van.  Ezek a kapuk olyan élénk pirosak és sorban állnak, hogy ritka tájat lehet élvezni.

Másodikként az Itsukushima-templomot említeném.  Ez a templom a tengerben lévő szentély kapujáról híres.  Ezt a templomot 1996-ban regisztrálták a világörökség részeként.

Harmadszorra a Todai-ji templom.  Ebben a templomban egy hatalmas Buddha-szobor van.  Ezt érdemes látni, ez biztos.

Negyedszerre Nara Park.  Ez a hely Todai-ji templomhoz közel van.  Ebben a parkban több mint 1000 őz van, akiket az isten hírnökeinek tartanak, ezért nagyon megbecsülik őket.

Kinkaku-ji templom, a más néven Rokuon-ji templom is gyönyörű.  Ez az aranyszínű templom azért különleges, mert a templomot aranyfólia borítja. 

Fudzsiszan, az egyik Japán jelképe, is nagyon fontos hely.  Ez a legmagasabb hegy Japánban.  A szép formája külföldön is nagyon híres.  

Utoljára pedig a Kinosaki-gyógyfürdő.  Ez a gyógyfürdő egy régi és hangulatos városban van, ahol sok turisták a fürdőköpenyben sétálnak. 

Y.

Tiszta szívvel avagy magyar film Japánban

A tolószéke a legerősebb fegyvere.
Megszületik egy bérgyilkos, akiről senki nem tudja, mit fog csinálni.
Nincs elővigyázatosság
Nincs tanú
Nincs bizonyíték
Biztosság 100%
A tolószékes fiú megtalálja élete értelmét.
Társaságáért és magáért megpróbálja a lehetetlent.
A tolószékes fiú, Zoli, és a barátja, Barba, egy nap  találkoznak Luvazoffal, aki régen tűzoltó volt, de egy szerencsétlen baleset miatt lebénult és most tolószékes bérgyilkosként él. 
Zoli nem látja élete értelmét, és nem tudja, akarja-e, hogy megoperálják. Amikor azonban Luvazoftól kap egy ajánlatot, hogy legyen a segítője, megtalálja élete értelmét. A maffia azonban attól fél, hogy Zoli és Barba megtudja a titkaikat, így Luvazofnak azt parancsolja, hogy ölje meg segítőit. Luvazof ezt nem fogadta el és ezért a maffia most Luvazofot is megpróbálja meggyilkolni.
Így Luvazof és Zoli nekikezdenek megbosszulni a maffiát, hogy befejeződjön a probléma.
(Cs., H. és T. fordítása)
tiszta_szivvel_japanul.jpg

A költészet napja Szabó T. Anna mentén...

Szabó T. Anna Jegygyűrű című verse és …

Szabó T. Anna: Jegygyűrű

legyek a foglalat legyél a lámpa 
legyek a gyertya legyél a lángja 
legyek az alvó legyél az álom 
legyek a láb és legyél a lábnyom

legyél a foglalat legyek a lámpa 
legyél a gyertya legyek a lángja 
legyél az alvó legyek az álom 
legyél a láb és legyek a lábnyom

... az oszakai magyar szakos diákok által költött változatok a költészet napja alkalmából: 

legyek a nagykés legyél a vágódeszka

legyek az edény legyél a merőkanál

legyek a tepsi legyél a sütő

legyek a finomság legyél a lakoma

(A.és N.)

 

legyek az ég és legyél a felhő

legyek a tenger legyél a homok

legyek a hullám legyél a szél

legyek a hajó legyél a vitorla

(Sz. és M.)

 

legyek az alma legyél a turmixgép

legyek a pogácsa legyél a sütő

legyek a tükörtojás legyél a serpenyő

legyek a villa legyél a kés

 

(Cs. és J.)

 

legyek a kés legyél a hús

legyek az edény legyek a fedél

legyek a víz legyél a jég

legyek a takojaki legyél a szósz

(T. és Ch.)

 

legyek a kanál legyél a villa

legyek a kés legyél a vágódeszka

legyek a só legyél a bors

legyek a tűzhely legyél a lángja

(K. és Cs.)

 

legyek a vágódeszka legyél a kés

legyek ketchup legyél a majonéz

legyek a hús legyél a gulyás

legyek a láng legyél a lábas

 

legyek a kés legyél a villa

legyek a korsó legyél a sör

legyek a bors legyél a só

legyek a saláta legyél az öntet

(M. és Sz.)

 

legyek a füzet legyél a toll

legyek a toll legyél a tinta

legyek a ceruza legyél a radír

legyek az írószer legyek a tolltartó

(K. és M.)

 

A hely, ahol élek

Nem szeretem a mostani házamat. Én a családommal lakom Hjógóban, egy kétszintes, erkélyes, saját házban. Ez a ház nem nagy, nem is napos, és a környék sem szép. Az igaz, hogy jó a közlekedés, de a legközelebbi állomás környékén nincsenek érdekes helyek, és nincs szép könyvtár és kávéház sem. A szomszédunk pedig unalmas, és nem vagyunk jóban. Ennek ellenére nem akarok elköltözni ebből a házból.

Öt évvel ezelőtt költöztünk erre a helyre. Ez az első saját házunk, mert eddig egy céges szálláson éltünk Nagojában. Nekem nem annyira tetszett az a lakás sem, de legalább elégedett voltam. Ott a környéken volt néhány barátom, és az épület egy magas helyen volt, így onnan gyönyörű volt a kilátás (a harmadik emeleten laktunk).  A nappaliban nagy ablakok voltak, így nagyon szerettem a kilátást nézve tanulni. Hát, milyen a mostani házam? Igazán semmi sem tetszik nekem a mostani házunkban, de ha valaki ezt kérdezi, így fogok válaszolni: „Ebben az öt évben sok mindenen mentem keresztül itt, így nem szeretnék elköltözni innen.” Itt a házban egyszer nagyon veszekedtem az anyámmal vagy a nővéremmel, máskor vidáman beszélgettem az apámmal. Voltak olyan esték, amikor nem tudtam aludni.  Olyan reggelek is voltak, amikor sokáig boldogan zenét hallgattam az alvó nővérem mellett. Itt sokat sírtam, sokat nevettem. Ezek az élmények nagyon fontosak nekem.

Nem szeretem ezt a házat, de nagyon szeretem ezeket az élményeket. Így ezután is itt fogok lakni addig, ameddig meg nem házasodom. Szeretném megköszönni ennek a háznak a boldog napokat.

A régi japán menyegző

Az órán beszélgettünk a szerelmi kapcsolatról és úgy éreztem, hogy sok különbség van a japánok és a magyarok gondolatai között. De azt is érzem, hogy a múlthoz képest sokat változtak a japán szerelmi kapcsolatok. Mostanában sokan keresztény stílusú esküvőt tartanak. Azt hiszem, hogy ennek a döntésnek nincs vallási összetevője, csak a külföldi filmek, sorozatok elterjedése miatt lett egyre népszerűbb. Ebben a bejegyzésben arról szeretnék írni, hogyan házasodtak régen Japánban.

Sokan azt hiszik, hogy a sintó esküvő a hagyományos japán esküvő, de igazából ez inkább új dolog. A sintó esküvő az 1900-as trónörökösi esküvőből származik. Azt mondják, hogy addig nem volt olyan esküvő, mint ahogyan most elképzeljük.

A népi esküvőt csak otthon tartották, és egy szertartása volt. Az első lépés a házasságközvetítés volt. Ekkor a szülők kiválasztották, hogy kivel házasodik a fiuk vagy lányuk. A fiatalok nem tudtak szabadon járni egymással, így a házasság előtti fokozat a házasságközvetítés volt. A találkozót a lányos házban tartották, és az volt a szokás, hogy eközben a fiú kinyilvánítja a szándékát. Amikor jött a fiú és a násznagy, a lány családja teát és süteményt hozott. Ha a fiúnak tetszett a lány, megitta a teát vagy hazavitte a süteményt. Vagy ott hagyta a legyezőjét és ezzel mutatta, hogy akarja a lányt.

sw.jpg

Ha nem volt ellenvetésük egymással szemben, következett az eljegyzés. A vőlegény családja ajándékot adott a menyasszony családjának. Egy szerencsés napon a vőlegény főnöke vagy rokona, vagy egy ismerős, aki jól ismeri az illemszabályokat, elment a menyasszony hazába, hogy ajándékot adjon, az ajándékok jegyzékével együtt. A menyasszony családja pedig a vendéget ételekkel kínálta és emléktárgyat adtak nekik.

És végül jött az esküvő. Az esküvőt is egy szerencsés nap estéjén rendezték. A vőlegényes házban tartották. Amikor a menyasszony elindult, a menyasszony a férfi testvérével, gyaloghintóval ment. Utána következtek a csomagok. A vőlegény családja pedig a kapu előtt tüzet égetve várta a menyasszonyt. Először a menyasszony ült le, azután a vőlegény, majd  ugyanabból a szakéból ittak. Először a vőlegény iszik háromszor, majd a menyasszony háromszor, végül megint a vőlegény háromszor. Régen a menyasszony ivott először. Aztán ettek, ittak, majd a menyasszony átöltözött fehér ruhából egy színes ruhába, amit a vőlegénytől kapott és végül megvacsoráztak.

süti beállítások módosítása